Az Európai Központi Bank (EKB) külső vállalkozókat is bevon a digitális euróhoz szükséges infrastruktúra kiépítésébe. A rendszer főbb komponenseihez közbeszerzési eljárásban tavaly ősszel kiválasztották a szállítókat.

Az EKB Kormányzótanácsának tagja, Piero Cipollone az olasz parlament banki bizottságával történt megbeszélésén a bevezetés költségeire is adott becslést: a teljes költség meghaladhatja a 7 milliárd eurót. Ebből az európai bankoknak kell állniuk mintegy 4-6 milliárdot, de ezt az összeget négy évre elosztva kell elkölteniük, amit a digitális eurószolgáltatásokért kapott díjakból fedezhetnek. Ez jelentős összeg, ugyanakkor az érintett bankok informatikai költéseihez képest elenyésző, kb. 3 százalékát teszik ki, mondta Cipollone. Az EKB-ra 1,3 milliárd esik. A rendszer üzemeltetése előreláthatólag évi 300 millió euróba kerül.

Az uniós központi bank azzal számol, hogy már az idén kiválaszthatja azokat a kereskedelmi bankokat, melyeket bevon a rendszer tesztelésébe, amely 2029-ben élesedhet, ha minden a terv szerint halad.

Jelenleg a digitális euró bevezetésének legfőbb akadálya, hogy hiányzik a szükséges szabályozási keret. Az EKB reményei szerint ez az akadály hónapokon belül elhárul, mivel az egységes digitális pénz bevezetése segítené Európa széttagolt fizetési környezetének egységesítését, és növelné az Unió monetáris szuverenitását és gazdasági biztonságát. Az Európai Parlament hivatalos álláspontja 2026 májusában várható.

A rendszer működése is körvonalazódik

A rendszer mindenkinek előnyös lesz, állította Cipollone. A bankoknak azért, mert az EKB, ellentétben a nemzetközi fizetési szolgáltatókkal, ingyen biztosítja a hálózati szolgáltatásokat, a kereskedőknek pedig azért, mert maximalizálnák a digitális eurófizetésekre felszámított díjakat, melyek alacsonyabbak lennének, mint amennyit pl. a nemzetközi kártyatársaságok felszámolnak. A digitális pénz használatához szükséges mobil appot a bankok biztosítják majd ügyfeleiknek.

Szintén jó hír, hogy a nem euroövezeti tagállamok polgárai, tehát akár a magyarok is fizethetnek digitális euróval, ha nemzeti bankjuk erről megállapodik az EKB-val.

Az EKB több éve dolgozik a digitális eurón. A kereskedelmi bankok viszont mérsékelt lelkesedést mutatta annak ellenére, hogy a digitális fizetőeszközök egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a pénzpiacból. Elsősorban attól féltek, hogy a digitális valuta feleslegessé tenné saját szolgáltatásaikat, ügyfeleik pedig átforgatnák náluk tartott pénzüket digitális jegybanki pénzbe. Ezeknek az aggodalmak ment elébe az EKB, amikor deklarálta, hogy maga nem kínál számlákat uniós állampolgároknak, és azt sem tenné lehetővé, hogy programozott fizetéseket hajtsanak végre a különféle rendszeres tranzakciók fedezésére.