A Verizon átfogó felmérést készített a felhőszolgáltatásokról. A felmérés másfél év tendenciáit vizsgálja 2012 januárja és 2013 júniusa között. Nem újdonság, számos más felmérés is megmutatta, hogy a vizsgált időszak alatt fokozódott az érdeklődés a vállalatok részéről mind a felhőalapú memória, mind a felhős tárterületek iránt: a felhős memória felhasználása iránti igény megduplázódott, míg a tárterületek iránti kereslet 90 százalékkal nőtt. (Érdekes ellenpontja a két adatnak, hogy eközben a virtuális gépek száma a nagyvállalatoknál mindössze 35 százalékkal bővült.)

Üzletileg kritikus felhők ■ Bár a keresletnövekedés önmagában is figyelemre méltó, még izgalmasabb fejlemény, hogy a cégek már az üzletileg kritikus alkalmazásaik esetében is felvetik a felhőbe költöztetés lehetőségét. Ez komoly váltás ahhoz képest, hogy korábban főleg a fejlesztések és a tesztelést szerették felhőbe kihelyezni.
A legkézenfekvőbb – és a felmérés szerint ez a csoport is áll az első helyen – az internetalapú, webes alkalmazások felhőbe vitele. Itt elsősorban különböző a webes technológiákra vagy például a levelezésre gondoltak a válaszadók.
A kutatás szerint viszont a cégek ma már nem állnak meg itt. Mivel a cloudot egyre megbízhatóbbnak és biztonságosabbnak ítélik, mind több back-office alkalmazást próbálnak szolgáltatások segítségével üzemeltetni. Ilyen módon például a gyártástámogató, illetve az erőforrás-tervező szoftverek is mind nagyobb számban vándorolnak a felhőkbe. Összességében a nagyvállalatok a vizsgált másfél éves időszakban 45 százalékkal növelték a cloud szolgáltatásokra fordított havi kiadásaikat. A kutatás szerint egyébként a nagyvállalati felhőhasználatnak már a 60 százaléka származik gyártástámogató rendszerekből.
A bizalom töretlen, de vannak korlátai ■ Bár egyes kutatások arra világítanak rá, hogy a biztonság kérdése nem elsődleges szempont annak eldöntésekor, hogy egy vállalat mit visz felhőbe, ez nem jelenti azt, hogy nem kapna figyelmet, hiszen mint arra egy közelmúltbeli cikksorozatunk rámutatott, a felelősség mindig a menedzsmentté.
A biztonsági aggályokkal kapcsolatban a Voltage Security például azt mutatta ki, hogy az informatikusok 56 százalékát a biztonsági aggodalmak még távol tartják a cloud megoldásoktól. Ennél is nagyobb az aránya azon szakembereknek, akik saját bevallásuk szerint jelenleg nem képesek megfelelő módon biztosítani az adatok védelmét a felhőalapú infrastruktúrák igénybevételekor.
A Verizon felmérése szerint egyébként biztonsági szempontból a cégek kellően körültekintőek. A felhőszolgáltatások népszerűségének növekedése azért még nem jelenti azt, hogy a szervezetek többsége meggondolatlanul, minden adatát kiszolgáltatva mozdulna az új platformok irányába. Az óvatosságra utal az is, hogy egyre több hibrid rendszer működik világszerte (a szállítók általában támogatják is ezt a megoldást, legutóbb például Bolla Szilárd fejtette ki véleményét erről a Bitporton). Ezek révén ugyanis a vállalatok a legfontosabb, legérzékenyebb adataikat a helyi infrastruktúrájuk határain belül képesek tartani, miközben bizonyos területeken már ki tudják használni a felhőalapú szolgáltatások technológiai és gazdasági előnyeit.
"A biztonság és az ahhoz kapcsolódó megfelelőségi követelmények a hibrid cloud megoldások számának növekedését eredményezik mind a vállalati, mind az állami szektorban" – nyilatkozta Kevin King, a Verizon Enterprise Solutions kommunikációs igazgatója.
A jelentés a Verizon oldalán olvasható.
(A cikk a Biztonságportálon megjelent írás szerkesztett változata.)
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?