Annyira felhúzták magukat a franciák azon, hogy az internetes domainek sorsáról döntő ICANN elindítaná a .vine és .vin felsőbb szintű címeket, hogy immár az egész rendszer újratervezése mellett kardoskodnak.

Az alkohol változtathatja meg a felsőbb szintű internetcímek kiosztásának eddigi rendszerét. Feltéve, hogy Franciaország elég nyomást tud kifejteni a domainekről döntő szervezet jelenlegi struktúrájának megváltoztatására.

Pezseg az élet

A biztosítékot az verte ki a franciáknál, hogy az ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers) elhatározta, hogy bevezeti a .vin és .wine legfelsőbb szintű domaineket. Franciaország problémája ezzel az, hogy így lehetősége nyílik más országokban tevékenykedő cégeknek arra, hogy a francia tájegységekhez kötött termékek nevével megegyező internetcímek alatt áruljanak nem onnan származó nedűket. Példaként a champagne.wine címet említik, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére. Champagne ugyanis csak Franciaországból származhat, így az ezen a domainen árult, hasonló technológiával, de nem Champagne-ban készített habzó borok sértik az európai ország kereskedelmi érdekeit.

Franciaország nincs egyedül a harcban, hiszen Spanyolország és az Egyesült Királyság is jelezte a szervezetnek, hogy addig ne indítsa el a regisztrációt, amíg nem sikerül megfelelő biztosítékot találni arra, hogy a tájegységekhez kötődő termékek élvezte különleges jogok nem sérülnek.

A kereskedelmi egyezménnyel revolvereznének

A franciák levelet is írtak Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság vezetőjének, amelyben arra kérték, hogy a régóta várt, a vámok leépítését célzó USA-EU kereskedelmi megállapodás tárgyalásain is vegyék elő az ügyet. Magyarul szeretnék, ha csak akkor írnák alá az egyezményt, ha a domainkiosztás ügye párhuzamosan rendeződne.

Az ICANN szervezeti felépítése, döntési mechanizmusa a franciák véleménye szerint jelenleg nem alkalmas arra, hogy minden érintett fél érdekeit megfelelő súllyal lehessen figyelembe venni. Szerintük a szervezet jelenleg egyáltalán nem átlátható és javaslatot tesznek arra, hogy átalakítsák a működést. Párizs egy nemzetközi jog alapján működő, újradefiniált küldetéssel rendelkező szervezetet képzel el, ahol a közös döntésbe minden ország beleszólhatna a maga szavazatával.

Voltak már gondok

Az 1998-ban, az amerikai kereskedelmi minisztérium felügyelete alatt életre hívott nonprofit szervezet néhány éve a felső szintű domainek kibővítéséről döntött. Azóta csaknem 2000 igénylés futott be, amelyek közül mintegy 300 esetben már meg is született a zöld jelzés. Így például létezik már .beer, .london és .luxus végződésű internetes cím, de szerepelnek a listán kínai és arab írásjelekkel megadott domainek is.

Ezt a szisztémát akkor és azóta is több kritika érte, hiszen arra kényszeríthet egyes cégeket, hogy azok komoly pénzeket áldozzanak arra, hogy üzleti érdekeiket megvédjék, ezzel elkerülve a működésükhöz szorosan kötődő címek mások általi birtoklását. Szintén felmerült gondként, hogy bizonyos túl általános elnevezések egy tulajdonoshoz kerülése alaposan befolyásolhatja a versenyt. A .app végződést például 13 vállalat szeretné magáénak tudni.

Közösség & HR

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.