Tavaly ősszel bejárta a magyar világsajtót, hogy a somlói Kancellár Birtok mesterséges intelligenciával kevert küvéje, a SomlAI Cuvée kapta a legmagasabb pontszámot az egyik legjelentősebb európai borversenyen, a Concours Mondial de Bruxelles-en (szerencsére a borítészek a borok elnevezését nem értékelik).

Persze egy kísérlet nem kísérlet, azaz sok szüret és sok aranyérmes bor kellene ahhoz, hogy biztosak lehessünk benne: az MI megbízhatóbb, mint egy az orrára-szájára-tapasztalatára építő borász.

Marketingnek nem rossz

Kétségtelen, hogy az általános célú nagy nyelvi modellek bármikor és bármit megoldanak, legyen szó technikai probléma elhárításáról vagy mint jelen esetben: borok házasításáról. Igaz, kóstolni még nem tud – ami elengedhetetlen lenne, hogy valóban tudjon alapborokból küvét készíteni –, de mint néhány éve kiderült, reklámnak nem is olyan rossz, hogy valaki ChatGPT-vel készített bort dob piacra.

Pontosan ez utóbbit erősítette meg egy nemrég publikált amerikai kutatás is (PDF). Az MI valóban megkezdte beköltözését a borászatokba – köszönhetően a precíziós gazdálkodás terjedésének –, de sem a szőlőben, sem a pincében nem okozott különösebb felfordulást. A szőlészek szerint nem javítható vele számottevően a szőlő minősége, és a termelési költségeket sem segít csökkenteni.

Nem hozott látványos előrelépést a pincemunkában sem, sőt egyre több borászat szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy érdemes-e bármire is használni. A létező megoldások (szenzor- és drónadatok elemzése, robotika, MI-alapú gépi látás a szőlőválogatáshoz) többségét drágának, a bevezetést pedig túl komplex feladatnak találják. Így nem meglepő, hogy míg két éve a megkérdezettek közel fele várt hatékonyságjavulást az MI-től, a mostani kutatásban már csak mintegy harmaduk nyilatkozta ezt.

Nem így a borászatok marketingesei! Közel kétharmaduk ma már ChatGPT-vel vagy valamilyen hasonló eszközzel fogalmaztatja meg szöveges üzeneteinek és leveleinek többségét, több mint 60 százalékuk pedig a marketingkampányokban is beveti – mit sem törődve az adatszivárgás lehetőségével. Használják például weboldal-tartalmak, közösségimédia-posztok készítésére, fordításra, sőt a CRM- és egyéb adatok elemzésére is. Chatbotot, virtuális asszisztenst vagy MI-alapú sommelier-t azonban még kevesen használnak.

Fizikai világhoz fizikai eszközt?

A borászatok szkepticizmusa érthető, de korai lenne temetni az MI borászati karrierjét. A drónok példája jól mutatja, hogy sok próbálkozás kell ahhoz, hogy egy új technológia megtalálja a helyét egy hagyományos ágazatban. Ma már egyre több feladatot kapnak a földeken. Használják monitorozásra, növényvédelemben, sőt most már szőlőszüreti eszközként is. A szőlőt ugyan még nem takarítja be, de mint az SWR beszámolt róla, a moseli borvidéken egy borászat az idei szüreten kísérletképpen már teherhordó drónokkal szállítja a pincébe a szőlőt.
 

A legtöbb német borvidék folyók mentén alakult ki, kihasználva a víztömeg temperáló hatását, valamint a meredek folyópartokat a napfény hatékonyabb begyűjtéséhez. Egyes szőlőket olyan meredek területekre ültettek, hogy a művelés és a betakarítás is komoly kihívást jelent. De a drónok segítenek. Németországban a leiweni Nik Weis – St. Urbans-Hof borászat volt az úttörő: idén kísérletképpen teherszállító drónokkal szállították a leszüretelt szőlőt a feldolgozóba.

Mint az SWR beszámolója írja, a drónokat évek óta használják a német szőlőtermesztésben, elsősorban növényvédelemre, és az ültetvények állapotának a feltérképezésére. A teherszállítás azonban kicsit költségesebb: egy alkalmanként 30-40 kg szőlőt szállítani képes drón ára 25 ezer euró körül kezdődik, és komolyabb pilótaképzés is kell hozzá. Ugyanakkor maga a szállítási idő pár percre rövidül.

És hogy mi ebből a tanulság? A drónoknak több mint egy évtized kellett ahhoz, hogy (és itt éljünk egy, a SomlAI névvel vetekedő képzavarral:) gyökeret verjenek a szőlőben. Talán az MI-nek is szüksége lesz egy kis időre, hogy átvegye a pincében az irányítást.