A hordható, viselhető technológiák fejlődése még csak most indul be igazán, és már látszik az, hogy a testünk lassan részévé válik a körülöttünk lévő hálózatoknak. A chipek, érzékelők, az egész IoT törvényszerűen ránk költözik, vagy a bőrünket használja vezérlésre, ahogy az egyik német fejlesztés is ígéri.
Az iSkin a Max Planck Intézet kutatóinak már nem is annyira kísérleti eszköze, ami az emberi testet, a bőrt használja különböző parancsok kiadásához. A vezérléshez szükséges áramköröket szilikon rétegek közé helyezik el, majd úgy zárják le, hogy azok könnyen megnyomhatók maradjanak.
Az így létrejövő „kezelőfelület” a test részévé válik, rugalmassága miatt azzal együtt mozog, gyűrődik. A kutatók a test több részén tesztelték a találmányt: karra, ujjra, kézfejre, sőt, még a fül mögött is működött az elképzelés. Az egyes parancsok kiadására szolgáló felületeket úgy alakították ki, hogy azok egyfajta futurisztikus tetoválásának tűnjenek, így a divat is szereper kap az iSkin-ben.
A videóban jól látható, hogy a szenzorok egyelőre kábellel csatlakoznak egy számítógéphez, de a tervek szerint ezt hamarosan vezeték nélküli modullal át tudják hidalni. A másik kérdés az energia ellátás, ami most még szintén vezetékekkel történik, de már dolgoznak azon, hogy az iSkin a test mozgását, vagy az általa kibocsátott hőt legyen képes elektromos árammá átalakítani.
A fejlesztés egyelőre prototípus fázisban van, még sok problémát meg kell oldaniuk a szakembereknek, akik szerint néhány év múlva teljesen általános lesz a mobilok ilyen módon történő vezérlése.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?