Bár a különböző informatikai megoldásokat, szolgáltatásokat szállító cégek előszeretettel használnak termékükre kedvező eredményt hozó költségszámításokat, hatékonyságnövelésről, profitnövekedésről szóló esettanulmányokat, a vevői oldalon nem mindig a racionalitás vezérli a döntéshozatalt. Különösen igaz ez a cloud szolgáltatásokra, amelyek sok esetben szinte teljesen a vállalaton kívülre helyeznek olyan feladatokat, amelyeket addig tradicionálisan a belső IT részleg oldott meg. Ha nem helyben kell tárolni az ügyfélkapcsolatkezelő rendszert, ha nem helyi telepítésű szoftverekkel dolgoznak a munkatársak, ha a kapacitásbővítés mindössze egy webes felelüten beikszelt négyzetet jelent, akkor jogosan merül fel a kérdés, hogy holnap is szükség lesz-e az informatikai részlegre.
Vállalati célok vs önérdek
Ezzel a problémával szembesült az olaj- és gázipari érdekeltségű Expro Group informatikai vezetője (CIO) is, aki az angol Computerworldnek nyilatkozott egy cloudos bevezetés kapcsán. Az ötvennél is több országban, több mint ötezer munkavállalóval rendelkező cégcsoportnál az SAP a céges munkaerő optimális kezelésére fejlesztett felhős rendszerét, a SuccessFactorst vezették be. A cloud alkalmazással az Expro Group különböző országokban telepített csoportjai között kívánták megteremteni az összhangot egyenlő feltételekre épülő ösztönzőprogramokkal és teljesítménymérő rendszerekkel.
Az átláthatóság és a standardizálás a CIO szerint jót tett a vállalati működésnek, ugyanakkor gondot jelentett, hogy az ilyen jellegű fejlesztések mellé nehéz költséget vagy éppen profitban kifejezhető "kemény" pozitív adatot társítani. Ennek ellenére nem ezzel, hanem inkább a saját beosztottjaival volt a legtöbb gondja a bevezetés során. A vezető úgy tapasztalta, a cloud technológia terjedése kifejezett félelmet váltott ki munkatársaiból, pontosan a fentebb említett okból, a munkahely esetleges elvesztése miatt. Erre az ő ötlete az, hogy ezeknek az embereknek más, a vállalat szempontjából értékes feladatokat kell találni, például az új típusú megoldások bevezetésénél.
Kapun belüli munkanélküliség
Némi önellentmondás azért felfedezhető ebben a gondolatmenetben, hiszen a CIO azt is elmondta, hogy az említett SuccessFactors-bevezetésnél a helyi IT-nek néhány adatbázis migrálásán kívül nem sok teendője volt. A projekt nagyját ugyanis a HR részleg saját hatáskörben intézte. Ez utóbbi jelenség is jól mutatja, mennyire eltolódtak a vállalati feladat- és erőforrás-megosztás arányai az olyan IT-s fejlesztéseknél, amelyek korábban szinte kizárólag az informatikai egységen belül zajlottak.
Tehát szép gondolat, hogy házon belül kell új feladatokat találni a régi technológia működtetésére szabott IT részlegnek, ám előbb-utóbb, a kiszervezett feladatok hatására óhatatlanul zsugorodnia kell a létszámnak. Jó hír viszont, hogy ugyanezek a programozók, fejlesztők, rendszergazdák könnyebben találhatnak állást, mondjuk egy cloud szolgáltatásokat kínáló, dinamikusan bővülő cégnél. Véleményünk szerint inkább ebben, mint a házon belüli tologatásban érdemes bízni a jövőjüket féltő informatikusoknak.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?