A digitális fejlődés terén Európa némileg lemaradásban van Észak-Amerikához és Ázsiához képest a globális versenyben – mondta a Joint Venture Szövetség konferenciáján Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója, aki egyben a szövetség elnöke is. Ennek a hátránynak a ledolgozásához kevésnek bizonyulhat az európai digitális menetrend célkitűzése, amely 2020-ra azt irányozza elő, hogy minden háztartásban elérhető legyen a szélessávú internet.
A Telekom vezére szerint a digitális Magyarország felépítése nagy lehetőséget jelent az országnak, de a program megvalósításakor meg kell találni a helyes egyensúlyt az állam és a magánszektor szerepvállalása között.
A program céljainak eléréséhez olyan környezetet kell létrehozni, ami serkenti a befektetéseket és beruházásokat, ösztönzi az innovációt és vonzza a tehetséget. A digitális technológiák fejlődése, elterjedése még a kezdet kezdetén van, olyan trendek állnak előttünk, mint a gépek közötti kommunikáció, a felhőszolgáltatások vagy a 3D-nyomtatás, és a lehetőségek kihasználásából Magyarország is profitálhat.
Mattheisen szerint a digitális technológia fejlődése a közeljövő legnagyobb kihívása a vállalkozásoknak, kicsiknek és nagyoknak egyaránt, dolgozzanak bármely iparágban. Bármikor felbukkanhatnak olyan kis "garázscégek", amelyek egy digitális technológiai újdonság révén képesek lesznek olyan növekedést elérni, amely felbolydíthatja akár egy egész iparág piacát.
Az egyéni sikerhez szükség van a megfelelő környezetre is, és ezt nyújthatja a digitális Magyarország, amely a digitális infrastruktúra, a digitális szolgáltatások és a digitális kompetenciák egységét jelenti – mondta Mattheisen.
A kormány szerint elmaradunk az uniós átlagtól
A magyarországi vállalatok a digitális fejlettség szempontjából elmaradnak az európai uniós átlagtól. Erről Bódi Gábor, a Miniszterelnökség infokommunikáció összehangolásáért felelős helyettes államtitkára beszélt a konferencián. Ezen segíthet az, ha magyar kormány teljesíti az európai digitális menetrend előírta uniós kötelezettségeit a felzárkóztatásban. Fontos cél például, hogy 2015-re a lakosság 50 százaléka legyen képes élni az internetes vásárlás lehetőségével, 20 százalékuk pedig a határokon átnyúló internetes vásárlás lehetőségével, a kkv-k 33 százaléka pedig végezzen internetes beszerzést vagy értékesítést. Ezeknek a céloknak az eléréséhez olyan intézkedésekre van szükség, amelyek erősítik a hazai kkv-k digitális jelenlétét, másrészt lehetőséget biztosítanak számukra a határon átnyúló együttműködés kihasználására.
Bódi szerint e célok szellemében alakította ki a kormány a nemzeti infokommunikációs stratégiát, amelynek mentén több piaci szereplővel – köztük pl. a Magyar Telekommal – együttműködési megállapodásokat is kötött a digitális Magyarország megvalósításához. A november elején elfogadta digitális nemzetfejlesztési programot pedig tartalmazza azokat az alapvetéseket, melyeket a piac is lát: a szupergyors internetes infrastruktúra fejlesztését, a digitális közösségek gazdasági fejlesztését, az e-közszolgáltatásokat, valamint a digitális kompetenciák fejlesztését.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?