Hogyan néz ki a metaadat-vezérelt adattárház? Milyen előnyei vannak, és hol vannak a buktatói? A CIB Bank adattárház-fejlesztésekért felelős vezetője, Rekenei Zoltán saját tapasztalatait osztja meg olvasóinkkal.

Hogyan néz ki a metadat-vezérelt adattárház? Milyen előnyei vannak, és hol vannak a buktatói? A CIB Bank adattárház-fejlesztésekért felelős vezetőjének (hivatalos titulusa: Head of Data Warehouse  Development, System Analisys and Modeling), Rekenei Zoltánnak az írása.

Felgyorsult világunkban igencsak megváltozott a fejlesztés a 10-20 évvel ezelőtti szükségletekhez és lehetőségekhez képest. A 20. század közepén a lyukkártya és lyukszalag használata volt a világmegváltó "informatika", majd ezt programnyelvek garmadája váltotta fel. Manapság a kütyük, az automatizált folyamatok világát éljük, így jogosan elvárható, hogy ennek hatása a fejlesztésben is megjelenjen, hiszen az informatikát a változás élteti és kényszeríti fejlődésre. Hogyan is érhető ez el?

A metavilág létjogosultsága vagy szükséglete

Egyik megközelítése lehet a felgyorsult világ kiszolgálásának, ha nem a fejlesztők programoznak, hanem a programok. Ez elsőre talán ijesztően hangzik, mégis várhatóan a jövőben egyre nagyobb szerepet kap ez a megoldás a programozók munkájában. Természetesen jelenleg még nincsenek közhasználatban olyan programok, melyek egy gondolat alapján megírják a kódot, elkészítik a programokat, vagyis az ötletgazda igénye szerinti eredményeket adják, üzleti alkalmazásokhoz készítenek funkciókat, vagy ügyfélkiszolgálást végeznek.

Ehhez ugyanis olyan információkra van szüksége a rendszereknek, melyeket egyelőre csak a programozók tudnak biztosítani. Nem kell nagyon komoly dolgokra gondolni. Mindenki kezében ott van az okostelefon, karján az okosóra, és mindenféle modern eszközt hord magánál. Az ezekre készülő alkalmazások fejlesztésének egy részét már ma is drag & drop (húzd és ejtsd) technikával végzik a fejlesztők, amikor a kódok egy részét maga a fejlesztő eszköz "írja meg", pontosabban generálja. Legyen szó például az androidos alkalmazások fejlesztéséhez is használható Eclipse-ről, vagy a Windows Phone-fejlesztést támogató Visual Studióról, vagy bármilyen más, kevésbé ismert eszközről (van belőlük rengeteg), számtalan példát lehet találni más-más mélységű fejlesztői automatizálásra.

Ezek a fejlesztő eszközök objektumokkal és azok mindenféle leíró információival dolgoznak. Tehát metaadatokkal! Így, ha valamit változtatunk egy elem színén, méretén vagy pozícióján, akkor az eszköz már magától módosítja a kódot.

Mit jelent ez egy nagyvállalati adattárháznál?

Csapatom adattárház-fejlesztéssel foglalkozik. Az a célunk, hogy a riportigényeket és az ahhoz tartozó adatok előkészítését minél hatékonyabban oldjuk meg. Ehhez egy metaadat alapú fejlesztőeszköz-készletet használunk, mert azt gondoljuk, hogy azzal hatékonyan ki lehet szolgálni ezt az igényt.

Ez a gyakorlatban – természetesen nagyon leegyszerűsítve – úgy néz ki, hogy tábladefiníciókat, azok adatkapcsolatait "kattintgatjuk" össze, és az adatbetöltéshez szükséges kódot már a fejlesztő eszköz hozza létre. Belső szlengben: "összekrumplizzuk a jobokat" – ez a fentebb említett drag & drop –, az eszköz pedig generálja a kódot.

A módszernek az az előnye, hogy a "krumpliföldet", amit egy diagramon összeállított egy fejlesztő, a másik fejlesztő elsőre vagy legalábbis gyorsan át tudja látni, azaz tudja értelmezni. Ennek az az oka, hogy az emberek a vizuális információkat általában gyorsabban megértik, mint a szövegest. Könnyen belátható, hogy egy ábrát gyorsabban át lehet tekinteni, mint több ezer kódsort, így az is gyorsabban kiderül, hogy mit kellene a programnak végrehajtania. Ráadásul ezeket a folyamatokat nem csak a fejlesztők, de a szervezők, modellezők és üzemeltetők is könnyen átlátják, megértik.

A módszernek van még egy fontos hozadéka. Egy új munkatárs felvételekor nem az adott rendszer szintaxisának ismerete az elsődleges kiválasztási szempontunk, hiszen nem kell kódfejtéssel bajlódni a leendő kollégának. Konkrét példa: egyik új fejlesztő kollégánk, aki más környezetből érkezett, más programnyelven dolgozott korábban, másfél hét után konkrét élesítésre váró fejlesztésekkel tudott a csapat teljesítményéhez hozzájárulni.

Mindennek van árnyoldala

Mindez szép és jó. De akkor miért is kellenek a fejlesztők? – kérdezhetné joggal bárki. Természetesen azért, mert az eszköz nem tudhat mindent. Aztán lehetnek rendszerhibák, amelyeket ki kell valahogyan kerülni (alaptétel, hogy nincs hibátlan rendszer). És ahogyan a telefonos alkalmazások mögötti bonyolult algoritmusok fejlesztéséhez is kell már a fejlesztő, nálunk is vannak olyan bonyolult eljárások, melyeket nem célszerű – és néha nem is lehet – ezzel a módszerrel elvégezni. Ilyenkor bizony a fejlesztőknek kell a "krumpli" mögött a tartalmat megírni, hatékonyra és minőségi módon.

Fontos ugyanakkor, hogy ez ne váljon rendszerelkerülő megoldássá, habár egy gyakorlott fejlesztőnek talán kézenfekvőbb lenne. Hogy ne is következzen be, meg kell alkotni az eszköz használatnak és a fejlesztői szabványoknak a szigorú rendjét, melyet mindenkinek egységesen be kell tartania. Ez biztosítja ugyanis, hogy a rendszer valóban átlátható, és a jövőben is használható legyen.

És akkor mit tegyünk, ha van egy halom metaadatunk?

A választ kicsit messzebbről indítanám. Ahogy bevezetőmben írtam – és ahogy kollégáimmal nap mint nap tapasztaljuk –, az üzleti területek óriási riportigényének kielégítésére egyre kevesebb idő van. Ma már az üzleti oldalon is amolyan "fél-programozók" ülnek, akik szinte maguknak állítanak össze, formáznak riportokat.

Rekenei Zoltán
Head of Data Warehouse  Development, System Analisys and Modeling, CIB Bank

Egyes szoftverszállítók éppen ezért már ún. önkiszolgáló BI alkalmazásokkal jönnek a piacra, melyekkel ezek a szakértők már szinte mindent meg tudnak oldani maguk, az IT segítsége nélkül. Persze az önkiszolgáló rendszereknek is megvannak a korlátai, és ilyenkor ismét csak az IT lesz a probléma megoldója. De az első lépések már megtörténtek az önkiszolgáló riporting felé. Aki látja a változást, még időben tud reagálni, aki nem, sajnos lemarad, és később nehezebben tud váltani.

Tehát a válasz a fenti kérdésre: a metaadatok segítségével a rendszerre épülő riporting átláthatóbbá és hatékonyabbá tehető.

Egyrészről a fejlesztő, a szervező és az üzemeltető, tehát az IT is könnyen értelmezhető rendszeren dolgozik, de ez csak az eszköz oldal. A végcél ugyanis az, hogy a felhasználói élményt növeljük a jobb működéssel.

Ha a rendszert átláthatóan és standardok mentén építjük, az eszközök is egyszerűbben, könnyebben működnek, és kényelmesen lesznek használhatók. A riportok tárolását, publikációját, a publikációs jogosultsági rendszert és egyéb finomságokat szintén célszerű metainformációkkal támogatni, definiálni, mivel a módszer a visszaméréseket és kereséseket is sokkal jobban támogatja, mint egy hagyományos kézi kódolásos keretrendszer.

Ez lenne a cél?!

Azt gondolom, hogy igen. Ez a cél. Hogy a fejlesztést, amennyire lehet, hatékonnyá, átláthatóvá és olcsóvá tegyük.

Az adattárház-fejlesztésekben ezek a lehetőségek már régebb óta léteznek, csak éppen nem voltak eddig eléggé kiforrottak. De az jól látható, hogy egyre fontosabbá válik ez az irány. A nagy BI-szállítók komoly energiákat fordítanak megoldásaik gyorsítására, egyszerűsítésére és fejlesztésére, így érdemes minél előbb elkezdeni foglalkozni a metaadat-vezérelt adattárházakkal, és kipróbálni az ehhez használható eszközpalettát.

Cloud & big data

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.