A SpaceX vezérigazgatója, Elon Musk a mesterséges intelligencia felskálázásában kulcsfontosságúnak tartja az orbitális adatközpontok üzembe állítását, sőt az űripari vállalat azt is közölte, hogy első saját, Nvidia-alapú megoldásai akár már 2027 végén munkába állhatnak. Az elképzelés támogatói között ott van mások mellett Jeff Bezos, az Amazon és a Blue Origin alapítója, illetve az OpenAI-t irányító Sam Altman is, így biztosra vehető, hogy a dologból valami mindenképpen lesz – különösen, hogy legújabban a Google is egy adatközpont Föld körüli pályára állítását tűzte ki célul, abban a reményben, hogy ez a technológia segíthet a földi erőforrások korlátozottságán és az MI kielégíthetetlen számítási igényein.

A Project Suncatcher néven hivatkozott program első lépése egy kísérleti műhold Föld körüli pályára állítása lenne a SpaceX közreműködésével, amelyet olyan csipekkel szerelnének fel, hogy képes legyen az űrből válaszolni az egyszerűbb MI-lekérdezésekre. A mikroadatközpont így a kezdeti lépsét jelentené azon az úton, amit a nagy techvállalatok a jelek szerint a következő logikus lépésnek tartanak a földi MI-infrastruktúra fejlesztésében. A Google hivatalos blogján olvasható bejegyzés szerint bizonyos dolgokat csak az űrben lehet kipróbálni, az első TPU-k (a vállalat által kifejlesztett hardveres gyorsítócsipek) pályára állításával adatokat és tapasztalatokat szerezhetnek a jövőbeli indításokhoz.

Megnyugtató válaszok szinte semmire sincsenek még

Minderre már a jövő héten sort is kerítenének az Project Suncatcher első prototípus-műholdjával, amit javában tesztelnek az október 1-jére tervezett indítás előtt. A műhold aztán addig kering majd a Föld körül, amíg a légkörbe érve el nem pusztul, bár azt a Google is elismeri, hogy a következő néhány évben még ők sem számítanak semmilyen "hasznosan működőképes eszköz" létrehozására. A társaság kutatásért felelős alelnöke a New York Timesnak nyilatkozva az önvezető autók fejlesztéséhez hasonlította a folyamatot, amiben a technológiai óriásnak 15 évnyi munkája van, bár a hasonlat nem feltétlenül szerencsés, ha az önvezető járművek aktuális hasznosságával próbálja keretezni az űrprojekt kifutását.

Az orbitális adatközpontok mindenesetre csábítóak a nagy iparági szereplők számára, mivel ha a Föld körüli pályákon sikerülne hatékonyan kiaknázniuk a szűretlen napsütést, azzal felszámolhatnák az MI-infrastruktúra korlátlan terjeszkedésének egyik legfontosabb akadályát. Ahogy a lap írja, a Nemzetközi Energiaügynökség szerint 2024-ben az amerikai adatközpontok áramszükségletének például több mint 40 százalékát földgázzal biztosították, és a szén is körülbelül 15 százalékkal szerepelt a mixben. Bár az űrbeli megoldásokat egyelőre még bejáratósnak sem lehet nevezni, a műholdhálózatok létrehozásáért folytatott verseny a techóriások és MI-laboratóriumok versenyének következő kiterjesztése lesz.

A beszámolók természetesen a megvalósítás nehézségeire is kitérnek. A dolog nyilván akkor lehet gazdaságos, ha az űrbe telepített MI infrastrukturális projektek költségei minimum elérik a hagyományos adatközpontok szintjét, de azt még senki sem tudja, hogy az elképzelés tényleg műszakilag megvalósítható és pénzügyileg is életképes lesz-e. Az akadályok között említik például a száguldozó űrhulladékot, a pusztító kozmikus űrsugárzást, az eszközök hűtését vagy a stabil kapcsolatok biztosítását a száz kilométerrel lejjebb futó felszínnel. A szerverek karbantartása sem ígérkezik olcsónak vagy egyszerűnek, és a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a hatalmas konstellációk hihetetlen ökológiai károkat okozhatnak.