Úgy tűnik, most már tényleg pont kerül a Java felhasználása miatt még 2010-ben indított gigantikus kártérítési ügy végére.

Az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságának hétfői döntése értelmében a Google nem sértett szerzői jogokat azzal, hogy az Android mobil operációs rendszerében felhasználta az Oracle szoftverének kódját. A bírói testület által 6-2 arányban meghozott ítélet ezzel a visszajára fordított egy korábbi, alsóbb szinten hozott döntést, amelyben még az Oracle-nek adtak igazat.

Hosszú csörte

Az Oracle még 2010-ben perelte be a Google-t, mivel szerintük az Android fejlesztése során olyan Java-kódokat használtak fel, amelyek a felperes szellemi tulajdonát képezik. A bírósági beadvánnyal az Oracle azt igyekezett elérni, hogy ítéletben tiltsák el a Google-t attól, hogy mobil operációs rendszerén Java technológiát használjon. Emellett a vállalat megfelelő kártérítést is követelt az őt ért sérelem kompenzálására. 

Egy két évvel később hozott bírósági döntés szerint a Google valóban nem lett volna jogosult ilyesmire, ám arról nem született döntés, szándékosan okozott-e kárt a Google, azaz fennáll-e a tisztességtelen üzleti magatartás ténye. A Google számára így csupán egy teoretikus figyelmeztetéssel ért fel a határozat, azonban semmi nem mondta ki, hogy az Android kódjából el kell távolítania a kérdéses elemeket, vagy fizetni kellene az Oracle-nek a használatért.

A történet 2016-ban ért újabb fontos mérföldkőhöz azzal, hogy egy akkori ítélet szerint a Java felhasználása Android környezetben a fair use szabályai szerint történt. Az Oracle azonban fellebbezett, és két évvel később a kaliforniai fellebbviteli bíróság már azt állapította meg, hogy a Google Java-használata túlment a tisztességes felhasználás keretein. Ez a döntés közel 9 milliárd dollárjába kerülhetett volna a keresőóriásnak, mivel az Oracle akkoriban 8,8 milliárdos kártérítési igényt emlegetett. (Az azóta eltelt években viszont már 20-30 milliárd közötti becsült összegek is megjelentek a sajtóértesülésekben.)

Értelemszerűen egy ilyen horderejű ügyben a felek az utolsó utáni lehetőséget is kihasználják arra, hogy esetlegesen számukra kedvező végső ítélet szülessen. A Google sem törődött bele a 2018-as határozattba és a legfelsőbb fórumig vitte a pert. Ebben született most a már fent említett, Oracle számára kedvezőtlen döntés.

Nem csak egy nagy zsák pénzről szólt

A hétfői ítéletet a bírósági testület Google mellett szavazó része azzal magyarázta, hogy ha lehetővé tennék az Oracle számára, hogy érvényesítse a kódjára vonatkozó szerzői jogokat, az ártana a társadalom egészének, mivel az egy olyan „zárat rakna az új programok jövőbeli kreativitására, amelynek kulcsát egyedül az Oracle birtokolná".

A fenti költői megfogalmazás tulajdonképpen frappánsan kifejezi azt, miért lelkesedik most a technológiai piac egyöntetűen a friss döntés kapcsán. Az iparban érdekeltek egyértelműen azt hangoztatták korábban is, hogy az Oracle győzelme súlyosan gátolná a versenyt azáltal például, hogy megnehezíti, megdrágítja a programozási elemek használatát a számítógépes interoperabilitás biztosításánál.

A témával kapcsolatban egy évvel ezelőtt publikált anyagunkban a programozási nyelvek és API-k jogi szürkezónájának boncolgatása mellett arra is kitértünk, hogy tulajdonképpen magának az Oracle-nek sem lenne annyira jó, ha megnyerné az évtized kártérítési perét. A jelek szerint ezzel a lehetőséggel azonban már nem is kell foglalkozni.

Piaci hírek

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.