A repülő drónok tervezéséhez állandó inspirációt szolgáltat a természet, legyen szó az észrevétlen megfigyeléseket végző ornithopterekról vagy a darazsakra hajazó apró szállítóeszközökről. Holland kutatók most ugyancsak a természetben megfigyelhető technikákat utánozták, amikor megtervezték azt a szárnyas drónt, ami nagyon kis energiabefektetéssel képes a levegőben maradni, sőt ehhez – más típusokkal ellentétben – motoros repülést is csak ritkán kell végeznie. Ez a szélcsatornában való helyben lebegéskor állítólag az összes idő 0,25 százalékát jelenti, szemben a normál repüléskor mért 38 százalékkal, ami összességében igen jelentős hatékonyságnövekedést jelent.

A tudósok egyelőre szakértői értékelésre váró tanulmánya alapján ehhez a légáramlatokat használják ki, amit egyébként nem könnyű megvalósítani a biológiai mechanizmusok másolásával. Ahogy írják, a keselyűk például órákig képesek a levegőben maradni anélkül, hogy egyszer is meglebbentenék a szárnyukat. Ezt összehasonlítani sem érdemes a konzumer drónok félórás bevetési idejével, amit alapvetően meghatároz az állandóan forgó légcsavarok működtetéséhez szükséges energia tárolásának problémája. Ráadásul a madarak, hasonlóan mondjuk egy hajóskapitányhoz, intuitív módon értik a szelet és annak változásait, és ezért képesek eredményesen kihasználni a széllökéseket.

Egyelőre csak ígéretes

A Delfti Műszaki Egyetem munkatársai ez utóbbira próbáltak koncentrálni, amikor megtervezték a nagyjából 1,5 kilogrammos drónt irányító autonóm programot. Az algoritmus különféle szenzorokból származó környezeteti adatot dolgoz fel a levegőben, mint amilyen a légsebesség, a GPS-lokáció vagy a kamerán keresztül rögzített vizuális információ. A széltér változásával a rendszer is alkalmazkodik az új körülményekhez, és annak megfelelően külső beavatkozás nélkül is képes változtatni a drón helyzetét. Sőt azonnal újabb pozíciókat keres, ha az éppen felvett pózt kedvezőtlennek ítéli meg, így a kutatók szerint nagyon rugalmas – derül ki a New Scientist múltheti beszámolójából.

Bár az új drónnal elért repülési idők sem voltak hosszabbak 30 percnél, ez jelentős eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy milyen egyszerű a szerkezete, és kevés beavatkozásra volt szükség a repülés során. Ráadásul a fogyasztása is egészen alacsony, a lap által idézett becslés szerint akár 150-szer kevesebb a hagyományos meghajtásokhoz viszonyítva. A New Scientist mindezzel kapcsolatban a Sheffieldi Egyetem egyik professzorát is idézi, aki elismerte, hogy az eredmények ígéretesek az ilyen kis méretű repülők esetében, de a léptékváltás valószínűleg komoly feladat lesz. Az algoritmusnak ugyanis még gyorsabban kell reagálnia, ha a laboron kívül szembekerül a "valós világ szeleivel".