A növekedés nagy nyertesei a mobiloperátorok lehetnek. A profitért azonban dolgozni is kell: az előfizetők többsége elvárja a személyre szabott zenét.

A következő években elsősorban a mobiloperátorok profitálhatnak a gyorsan növekvő digitális zene piacából, melynek értéke globálisan már idén elérheti 9 milliárd dollárt. Az előfizetők többsége azonban már elvárja, hogy szolgáltatója személyre szabottan szállítsa neki a zenét – derül ki az Ovum Consulting és a mobil megoldásokat fejlesztő Mahindra Comviva közös kutatásából.

A napokban látott napvilágot a két társaság közös tanulmánya a digitális zene piacáról, amelyből egyebek mellett kiderül, hogy a zeneipar sokat köszönhet az okostelefonoknak, mert azok indították be az iparág dinamikus növekedését. A növekedést az utóbbi időben már elsősorban a fejlődő piacok hajtják (a kutatásba bevonták Indiát, Afrikát, Latin-Amerikát, Dél-Kelet-Ázsiát és Közép-Európát is; térségünket Lengyelország képviselte). Az elemzők szerint ezekben a régiókban az éves növekedési ütem átlagosan 20 százalék.

Már jó ideje a mobil az új walkman

A digitális zene ilyen mértékű fejlődésének a fő nyertesei, főleg ha elég jól élnek a lehetőséggel, maguk a mobilszolgáltatók lehetnek. A digitális zene hallgatására szolgáló készülékek között ugyanis 2010 és 2013 között 14 százalékkal csökkent a számítógépek súlya, ellenben a mobiltelefonoké és a táblagépeké együttesen 15 százalékkal nőtt.

A zenehallgatáshoz használt készülékek súlya, 2010-2013

(Forrás: Ovum Consulting)

A tanulmány két kategóriába sorolja a digitális zenét hallgatókat. A PC-t használókat az aktív lean-forward, a mobilt használókat pedig passzívabb, lean-back hallgatónak nevezik. Az első csoport kisebb létszámú, ám hajlandóak fizetni a zenéért cserébe azért, hogy ők maguk válogathassák össze a hallgatnivalót. Az utóbbi csoportba tartozók pedig inkább az ingyen zenét preferálják, ellenben válogatósak, a kínálat inkább legyen számukra könnyen emészthető, nem pedig all-you-can-eat.

Ez a lean-back hallgatói csoport, amely a regisztrált zenei "előfizetők" 75 százalékát jelenti, igényli a segítséget saját zenei ízlésének a megtalálásához, elvárja, hogy mindezt előrecsomagolják a számára. Ezért is lehet ez a kategória elsődleges célpontja a mobil operátoroknak.

A kutatók szerint éppen a hallgatóság megosztottsága miatt a jövőben már nem lesz elegendő általános zenei kínálattal kiszolgálni az okostelefonnal rendelkező előfizetőket, hanem helyi és személyre szabott ajánlatokkal kell előrukkolniuk. Az elemzők szerint ezek a lépések is segíthetnek az ügyfél lemorzsolódás csökkentésében, sőt növelhetik is az előfizetések számát és ezzel együtt a társaságok bevételét.

Előretörnek a nagy nemzetközi márkák

A digitális zenei piac egyik meghatározó mérföldköve volt 2003-ban az Apple iTunes elindulása. Abban az időben még csak a legelszántabb zenehallgatók mutattak érdeklődést az ilyen zeneszolgáltatás iránt, és az akkori szolgáltatásokat katalógusuk mérete alapján rangsorolták. Az évtized vége felé megsokszorozódott a kínálat, 2012-ben pedig már több mint 500, licenccel rendelkező zenei szolgáltatás volt elérhető a világ több mint 130 országában. A nagy nemzetközi zenebolt márkák, például az iTunes, a Spotify, a Deezer, a Napster és a Sony Music Unlimited, ma már ezek is eljutottak szinte a világ minden tájára, miközben két éve egyiküket-másikukat jó, ha 20 országban el lehetett érni. A legtöbb szolgáltatás többféle eszközön is igénybe vehető: PC-n, mobiltelefonon, táblagépen, iPodon, de akár házi hifirendszeren és játékkonzolon is.

Tavalyra már egyértelművé vált: a zeneszolgáltatás része a digitális mobil világ fő áramlatának, érdekes módon elsősorban a már említett fejlődő térségek miatt. Ezekben a térségekben a mobil zenehallgatás penetrációja 49 százalékos.

Mobilitás

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.