Magyarország tíz évnyi úgynevezett "európai együttműködő állam" státuszból az Európai Űrügynökség (European Space Agency – ESA) 22. teljes jogú tagjává vált – adta hírül az MTI. A csatlakozási szerződést ma írta alá Jean-Jacques Dordain, az ESA főigazgatója, és Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár.
Eddig is fizettünk
Az EU a költségvetéséből sok millió eurót fordít űrkutatásra. A pénzek jelentős részét az ESA-n keresztül költik el, ám ebből a pénzből elsősorban az ügynökség teljes jogú tagjai részesültek.
Bár az éves tagdíj az Origo információi szerint 6-8 millió euró lehet, a csatlakozásnak épp az az egyik fontos hozadéka, hogy teljes jogú tagként a magyar vállalatok előtt is megnyílik az ESA összes ipari, oktatási és tudományos tendere. Ez nemcsak az ESA programjaiba közvetlenül bekapcsolódó vállalatoknak előnyös, hanem sok kapcsolódó iparágnak, sőt a műszaki felsőoktatásnak is – mondta Kara Ákos, aki szerint a foglalkoztatottság a szektorban akár ötszörösére is nőhet 2020-ig. Közvetett hatása is jelentős lehet, hiszen az eredményeket a mezőgazdasági, távközlési, közlekedési, katasztrófavédelmi vagy akár katonai rendszerekben is lehet majd alkalmazni.
Az ESA teljes jogú tagállamai egyenrangúak, egyenként egy szavazattal rendelkeznek – mondta az aláírási ceremónián Jean-Jacques Dordain. Az ESA következetes a földrajzi visszatérítés elvét illetően is: minden ország ipara az ország hozzájárulásával arányos mértékben vehet részt a programokban. A szervezet azt is garantálja, hogy a befizetett hozzájárulás arányos része pályázatok útján visszaáramlik a tagországba.
Az ügynökség nem csak tudományos kutatással foglalkozik, hanem az űrtechnológia felhasználásának elősegítésével is. Fontos cél az, űralapú infrastruktúrák kiépítése és hasznosítása például a műholdas navigáció, a távközlés vagy a meteorológia terén.
Megmértek bennünket...
Az ESA a csatlakozási szerződést megelőzően 2014-ben felmérte a magyar űrszektor állapotát és fejlődési lehetőségeit. Az ügynökség adatai szerint jelenleg mintegy 41 űriparhoz köthető vállalkozás, egyetemi és akadémiai kutatóintézet működik Magyarországon. Az elmúlt tíz évben ezek közel száz különböző – főként kutatóműszerek, alapvető fedélzeti elemek fejlesztésével kapcsolatos – ESA projektben vettek részt. (A Bitport is hírt adott például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen folyó MASAT-1 program eredményiről.)
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy a tenderek a jövő évtől nyílhatnak meg a magyar vállalatok előtt. Az aláírt nemzetközi szerződést ugyanis ahhoz törvénybe kell iktatni, és a magyar jogrendszernek be kell fogadnia.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?