Az Európai Unióban régóta napirenden van a külföldi (jellemzően egyesült államokbeli) technológiáktól való függőség csökkentése, de ahogy például az idei Digital Decade anyagából is kiderül, a szándékból nehezen lesznek eredmények. (Pedig az igyekezet megvan: nemrég debütált az Euro-Office első stabil kiadása, amely a Microsoft és a Google irodai szoftvercsomagjára próbál alternatívát nyújtani.)

A technológiai függetlenedés még égetőbb kérdéssé vált azzal, hogy Washington irányából az utóbbi időszakban több olyan bejelentés és jelzés érkezett Európa felé, amely a korábbi szoros kapcsolat lazulását vetíti előre. Az új geopolitikai környezethez Brüsszelben a katonai és nemzetbiztonsági szempontból kritikus területek gyorsított "európaizálásával" próbálnak alkalmazkodni.

Ennek mentén született meg júnusban a felhőalapú szolgáltatásokról és a mesterséges intelligenciáról szóló törvényjavaslat (Cloud and AI Development Act – CADA). Ez a tagállamokat a közszolgáltatások és a kritikus rendszerek érzékenységének értékelésére kötelezné. A legmagasabb biztonsági fokozatba sorolt esetekben pedig kizárólag a hazai, vagyis EU-s technológiák használatát engedélyeznék. Becslések szerint jelenleg az uniós közszolgáltatások mindössze 1 százaléka felelne meg ennek a követelménynek.

Nix ugribugri

A Financial Times beszámolója alapján a terv sok helyen ellenállást váltott ki. A brit pénzügyi lap szerint az európai védelmi tisztviselők aggódnak, hogy ennek a szigorú szabályozásnak az erőltetett menetben történő megvalósítása visszaüthet. A jelenleg még meg sem lévő, esetleg nem kellő minőségben vagy kapacitással rendelkezésre álló európai alternatívák nemcsak kiberbiztonsági kockázatokat hozhatnak, de a NATO-szövetségesekkel való operatív együttműködést is ellehetetleníthetik.

A Lockheed Martin által gyártott, több EU-s tagállamban már rendszeresített és még több ország által megrendelt F–35-ös vadászrepülők (képünkön) esetében például elég komoly gondot jelent, hogy ezek a csúcskategóriás eszközök kizárólag az amerikai felhőszolgáltatók infrastruktúrjára támaszkodva működtethetők. Erről Camille Grand, az Európai Repülési, Biztonsági és Védelmi Iparági Szövetség főtitkára beszélt, aki szerint "bár egyértelműen megvan az igény arra, hogy nagyobb ellenőrzést gyakoroljanak a program digitális környezete felett, egyetlen ország sem fogja eldobni az F–35-ösét csak azért, mert az egy olyan amerikai digitális felhőn fut, amelyet nem tudnak elég gyorsan vagy könnyen lecserélni".

Jó lenne, ha meglenne

Ezzel szemben a terv támogatói szerint a kezdeményezés segíthet kiépíteni és megerősíteni azokat a szereplőket, kapacitásokat és fejlesztéseket, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy Európa képes legyen saját lábon állni. Az például, hogy az Airbus júliusban bejelentette, hogy kritikus alkalmazásainak egy részét az amerikai AWS felhőszolgáltatótól a francia Scaleway-hez költözteti, egy ebbe az irányba tett lépésnek tekinthető.

Elina Valtonen finn külügyminiszter szintén az önállósodás mellett érvelt, mivel szerinte "fel kell készülni arra a kockázatra, hogy a külföldi szolgáltatók kill switch-et használhatnak a kritikus számítástechnikai kapacitások leállítására". Mindeközben az Európai Bizottságban azt hangsúlyozzák, hogy a jogszabályok megtárgyalása, elfogadása és végrehajtása időbe telik, ami lehetőséget ad az európai védelmi és felhőalapú iparágaknak az alkalmazkodásra.

A Financial Timesnak súgó belső informátorok szerint a szigorú szuverenitási követelményekkel szembeni ellenállás a keleti és az északi uniós országokban a legerősebb. Így az elkövetkező hónapokban várhatóan ezekből az irányokból érkezik majd a legtöbb módosítási javaslat, amelyek akár teljesen át is alakíthatják a nyáron felvázolt szabályozási tervezetet.

(Fotó: Lockheed Martin)