Összegezte a Brüsszeli Bizottság, hogy hol tart az Európai Unió a 2020-ig kitűzött digitális célok időarányos megvalósításában. A legfrissebb összesítés szerint van némi elmaradás, a 2015-ig kitűzött 101 célból ugyanis csak 95-öt látnak biztosan teljesülni. Az általános internethasználattal nincs gond, és szépen növekszik az online vásárlások aránya is. Még mindig hiányos azonban a széles sávú hálózatok kiépítettsége, főleg a vidéki területeken, de digitális írástudásban is van mit behoznia az Unió polgárainak – olvasható a Bizottság jelentésben.
Egyre kevesebb a világhálót még nem látottak európai
A felmérés szerint az internetet hetente legalább egyszer használók aránya 2010 óta 60 százalékról 72 százalékra emelkedett 2010 óta. Ezen a téren Görögország, Románia, Írország, Csehország és Horvátország fejlődött a legnagyobb mértékben. A "bezzeg országok", vagyis ahol a lakosságnak már több mint a 90 százaléka használja rendszeresen a világhálót nem túlzottan meglepő módon Dánia, Svédország, Hollandia és Luxemburg. Nagy az előrelépés a hátrányos helyzetű felhasználóknál: a munkanélküliek, az alacsony végzettségűek és az idősek körében 41-ről 57 százalékra nőtt a rendszeres internethasználat aránya.
Örvendetesnek tartja a jelentés, hogy az internetet nem használók száma 2010 óta a harmadára csökkent: jelenleg már csak az európaiak ötöde nem látott még életében weboldalt, és nem levelezett elektronikusan. Ha a tendencia így folytatódik, elérhető az európai digitális menetrendben megállapított cél, vagyis hogy 2015-re arányuk 15 százalékra csökkenjen.
Jól teljesíthet Európa az online vásárlásokban is, a jelenlegi arány a teljes lakosságra vetítve 47 százalék, a 2015-ös cél pedig ennél 3 százalékponttal magasabb: 50 százalék. A hozzáférésre azonban nem lehet panasz, legalábbis a jelentés szerint. Mára már ugyanis minden európai számára biztosított a széles sávú rendszerekhez való hozzáférés, legyen az száloptika, kábel, ADSL, 3G/4G vagy minimum a műholdas széles sávú internet. Valamelyik csatornán az egész Unió területén elérhető a net elfogadható áron.
Digitális célok és a 2014-ig elért eredmények
| 2014-es eredmény | Cél (céldátum) | |
|---|---|---|
| Széles sáv | 100% | 100% (2013) |
| Alapvető széles sávú lefedettség mindenkinek | 100% | 100% (2013) |
| Digitalizált egységes piac | ||
| Online vásárlók aránya | 47% | 50% (2015) |
| A nemzetközi e-kereskedelem aránya | 12% | 20% (2015) |
| Online kereskedő kkv-k aránya | 14% | 33% (2015) |
| E-befogadás | ||
| Rendszeres internethasználat | 72% | 75% (2015) |
| Rendszeres internethasználat a hátrányos helyzetűek körében | 57% | 60% (2015) |
| Internetet még sohasem használtak aránya | 20% | 15% (2015) |
| E-kormányzat | ||
| A közigazgatási szervekkel online kapcsolatfelvételt létesítő polgárok aránya | 42% | 50% (2015) |
| A kitöltött formanyomtatványokat a közigazgatási szervekhez online benyújtó polgárok aránya | 21% | 25% (2015) |
(Forrás: Európai Bizottság)
Az egyik legdinamikusabb növekedést a szupergyors széles sávú technológiák közül a 4G-s mobil produkálta: a tavalyi 26 százalékról 59 százalékra ugrott. A legalább 30 Mbps-os szolgáltatására képes vezetékes internethez az Unió lakosságának 62 százaléka fér hozzá, tavaly ez az arány 54 százalék, 2010-ben pedig alig 29 volt. Akikre irigykedhetünk, Belgium, Dánia, Luxemburg, Málta, Hollandia és az Egyesült Királyság, ahol a háztartásoknak már legalább a 90 százalékában elérhető a gyors széles sávú internet.
A kkv-k még alig preferálják az online kereskedést
Ugyanakkor a kis- és középvállalkozások nem teljesítettek túl jól. A 250 főnél kevesebbet foglalkoztató cégeknek csak a 14 százaléka kereskedik online. E téren egyetlen tagállam sem közelíti meg a 2015-re kitűzött 33 százalékos célt. Az okokra viszont nem kapunk magyarázatot a jelentésben.
A jelentés azt is említi a negatívumok között, hogy egy-egy országon belül nagyok az aránytalanságok, miközben a nagyvárosok lakossága 100 százalékos lefedettséget élvez, a vidéki háztartásoknak csak a 18 százaléka rendelkezik széles sávú internettel uniós átlagban.
Stagnálnak az e-kormányzati szolgáltatások is, az uniós polgároknak csak a 42 százaléka él a közügyek intézésének elektronikus lehetőségeivel. Így kicsi az esélye, hogy a tagállamok 2015-re elérjék a tervezett 50 százalékos szintet. Az okok között szerepel, hogy bár nőtt az e-kormányzati szolgáltatások száma, azok igénybe vétele gyakran még mindig bonyolult és lassú.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?