Az európai kis- és középvállalkozások messze vannak az uniós digitális menetrend online kereskedelemre vonatkozó céljaitól – állapítja meg legutóbbi jelentésében a Brüsszeli Bizottság.

Összegezte a Brüsszeli Bizottság, hogy hol tart az Európai Unió a 2020-ig kitűzött digitális célok időarányos megvalósításában. A legfrissebb összesítés szerint van némi elmaradás, a 2015-ig kitűzött 101 célból ugyanis csak 95-öt látnak biztosan teljesülni. Az általános internethasználattal nincs gond, és szépen növekszik az online vásárlások aránya is. Még mindig hiányos azonban a széles sávú hálózatok kiépítettsége, főleg a vidéki területeken, de digitális írástudásban is van mit behoznia az Unió polgárainak – olvasható a Bizottság jelentésben.

Egyre kevesebb a világhálót még nem látottak európai

A felmérés szerint az internetet hetente legalább egyszer használók aránya 2010 óta 60 százalékról 72 százalékra emelkedett 2010 óta. Ezen a téren Görögország, Románia, Írország, Csehország és Horvátország fejlődött a legnagyobb mértékben. A "bezzeg országok", vagyis ahol a lakosságnak már több mint a 90 százaléka használja rendszeresen a világhálót nem túlzottan meglepő módon Dánia, Svédország, Hollandia és Luxemburg. Nagy az előrelépés a hátrányos helyzetű felhasználóknál: a munkanélküliek, az alacsony végzettségűek és az idősek körében 41-ről 57 százalékra nőtt a rendszeres internethasználat aránya.

Örvendetesnek tartja a jelentés, hogy az internetet nem használók száma 2010 óta a harmadára csökkent: jelenleg már csak az európaiak ötöde nem látott még életében weboldalt, és nem levelezett elektronikusan. Ha a tendencia így folytatódik, elérhető az európai digitális menetrendben megállapított cél, vagyis hogy 2015-re arányuk 15 százalékra csökkenjen.

Jól teljesíthet Európa az online vásárlásokban is, a jelenlegi arány a teljes lakosságra vetítve 47 százalék, a 2015-ös cél pedig ennél 3 százalékponttal magasabb: 50 százalék. A hozzáférésre azonban nem lehet panasz, legalábbis a jelentés szerint. Mára már ugyanis minden európai számára biztosított a széles sávú rendszerekhez való hozzáférés, legyen az száloptika, kábel, ADSL, 3G/4G vagy minimum a műholdas széles sávú internet. Valamelyik csatornán az egész Unió területén elérhető a net elfogadható áron.

Digitális célok és a 2014-ig elért eredmények

  2014-es eredmény Cél (céldátum)
Széles sáv 100% 100% (2013)
Alapvető széles sávú lefedettség mindenkinek 100% 100% (2013)
Digitalizált egységes piac    
Online vásárlók aránya 47% 50% (2015)
A nemzetközi e-kereskedelem aránya 12% 20% (2015)
Online kereskedő kkv-k aránya 14% 33% (2015)
E-befogadás    
Rendszeres internethasználat 72% 75% (2015)
Rendszeres internethasználat a hátrányos helyzetűek körében 57% 60% (2015)
Internetet még sohasem használtak aránya 20% 15% (2015)
E-kormányzat    
A közigazgatási szervekkel online kapcsolatfelvételt létesítő polgárok aránya 42% 50% (2015)
A kitöltött formanyomtatványokat a közigazgatási szervekhez online benyújtó polgárok aránya 21% 25% (2015)

(Forrás: Európai Bizottság)

Az egyik legdinamikusabb növekedést a szupergyors széles sávú technológiák közül a 4G-s mobil produkálta: a tavalyi 26 százalékról 59 százalékra ugrott. A legalább 30 Mbps-os szolgáltatására képes vezetékes internethez az Unió lakosságának 62 százaléka fér hozzá, tavaly ez az arány 54 százalék,  2010-ben pedig  alig 29 volt. Akikre irigykedhetünk,  Belgium, Dánia, Luxemburg, Málta, Hollandia és az Egyesült Királyság, ahol a háztartásoknak már legalább a 90 százalékában elérhető a gyors széles sávú internet.

A kkv-k még alig preferálják az online kereskedést

Ugyanakkor a kis- és középvállalkozások nem teljesítettek túl jól. A 250 főnél kevesebbet foglalkoztató cégeknek csak a 14 százaléka kereskedik online. E téren egyetlen tagállam sem közelíti meg a 2015-re kitűzött 33 százalékos célt. Az okokra viszont nem kapunk magyarázatot a jelentésben.

A jelentés azt is említi a negatívumok között, hogy egy-egy országon belül nagyok az aránytalanságok, miközben a nagyvárosok lakossága 100 százalékos lefedettséget élvez, a vidéki háztartásoknak csak a 18 százaléka rendelkezik széles sávú internettel uniós átlagban.

Stagnálnak az e-kormányzati szolgáltatások is, az uniós polgároknak csak a 42 százaléka él a közügyek intézésének elektronikus lehetőségeivel. Így kicsi az esélye, hogy a tagállamok 2015-re elérjék a tervezett 50 százalékos szintet. Az okok között szerepel, hogy bár nőtt az e-kormányzati szolgáltatások száma, azok igénybe vétele gyakran még mindig bonyolult és lassú.

Piaci hírek

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.