Ez volt az első alkalom, hogy az Egyesült Királyság titkosszolgálatának aktuális vezetője élőben adott interjút. Rögtön elég komoly téma került terítékre.

Az Egyesült Királyság titkosszolgálatát vezető Andrew Parker történelmi tettet hajtott végre: élő rádióinterjút adott a BBC-nek. Az MI5 vezetője a beszélgetés során az internetes vállalatok etikai felelősségének nevezte az együttműködést a hatóságokkal.

Nem hálószobatitkokra, hanem a szennyesre kíváncsiak

A Snowden-botrányként elhíresült lehallgatási ügy számos hullámot vetett az elmúlt időszakban, ami nem kifejezetten növelte a titkosszolgálatok iránti bizalmat. Angliában szintén téma, hogy meddig mehet el az állami megfigyelési gépezet, ami biztosítja a polgárok védelmét, ugyanakkor nem sérti indokolatlanul azok magánéletét. Az MI5 vezetője sietett leszögezni, hogy nem az a céljuk, hogy az állampolgárok mindennapi életét monitorozzák és abban kutakodjanak. Azt azonban világossá tette, hogy a jelenleginél több segítségre (információra) van szükségük például a terrorcselekmények megakadályozásában.

A segítséget leginkább az olyan, hatalams adatállomány birtokában lévő cégektől várja el Andrew Parker, mint például a Facebook és a Twitter. Ezeknek a közösségi oldalaknak van saját monitorozó rendszerük, és a felhasználási feltételekkel ellentétes megnyilvánulásokat rendszeresen büntetik is, akár az adott felhasználó, csoport végleges törlésével is.

A titkosszolgálat főnöke szerint azonban itt nem szabadna megállni, és az illegális megnyilvánulásokról vagy éppen a törvénytelenség gyanúját felvető információkról értesíteniük kellene a cégeknek a hatóságokat. Ezt az interjúban etikai kötelességként aposztrofálta az MI5 első számú embere, de az Egyesült Királyságban már készül egy törvénytervezet, amely jogszabályokkal is megerősítené a hatósági információgyűjtést.

Ellentétes megfontolások

A lehallgatási botrányok után az informatikai vállalatoknak különösen fontos lett azt bizonyítani az ügyfeleik, felhasználóik felé, hogy nem engedik át adataikat a különböző kormányzati szerveknek, csak azért, mert azok ezeket meg szeretnék szerezni. Például a Cisco vezetője tavaly tavasszal az amerikai elnöknek írt levelet az ügyben. De korábban is volt rá precedens, hogy nyílt levélben presszionálják Barack Obamát olyan nagy cégek, mint például a Facebook, a Microsoft, a Google, a Twitter és a LinkedIn. Sőt Mark Zuckerberg személyesen csörögte fel az elnököt, arra kérve, hogy a kormányzat hagyjon fel az internet szabadságát veszélyeztető kémkedési gyakorlatával.

Sajnos azonban már arra is volt példa, hogy milyen tragédia lehet abból, ha a cégek házon belül igyekeznek elrendezni a kétes ügyeket. Tavaly Londonban az angol hadsereg egy 25 éves tagját ölték meg a nyílt utcán a muzulmánokat ért sérelmek megtorlásaként. Mint később kiderült, Lee Rigby egyik gyilkosa előzőleg a Facebookon keresztül egyeztetett az akcióval kapcsolatban. A közösségi hálózat extrém megnyilvánulásokat figyelő automatikus rendszere fel is fedezte ezt. Az algoritmus által blokkolt felhasználói fiókot a Facebook törölte, ám az esetről nem tett jelentést a hatóságoknak.

(Illusztráció: BBC)

Közösség & HR

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.