Az informatikai kiszervezések többsége nem éri el az előzetesen kitűzött összes célt – legalábbis ez a kép rajzolódott ki abból a kutatásból, melyben a stuttgarti központú IFUA Horváth & Partners vezetési tanácsadó cég és a Bayreuthi Egyetem 85 informatikai vezetőt kérdezett meg Németországban, Ausztriában és Svájcban.
Az eredmény meglehetősen lesújtó: a válaszadók 60 százaléka ugyanis úgy ítélte meg, hogy céljaik közül legalább egy nem teljesült. Pedig maga az IT kiszervezése negyedszázada működik, az első nagy kiszervezés, amelyben az Eastman Kodak az IBM-mel szerződött, 25 éve történt – emeli ki a tanácsadó cég kutatásról kiadott közleménye.
Pedig a kiszervezés továbbra is jelentős. A megkérdezettek az informatikai tevékenységük átlagosan 59 százalékát adják át másnak, és csak 4 százalékuk tart meg mindent a szervezeten belül. Ráadásul a kiszervezés komoly elvárásokkal történik: tíz válaszadó közül kilencen a szolgáltatás színvonalának javulását várják az outsourcingtól. A második legfontosabb motiváció a modernizáció: a válaszadók 79 százalék várja ezt a kiszervezéstől, a harmadik helyen pedig a költségcsökkentés áll (66 százalék).
A projekt sikere a komplexitástól függ
Érdekes ugyanakkor, hogy legtöbb esetben a költségek valóban mérséklődnek, de a színvonal emelése és a modernizálás már ritkábban sikerül. Azoknál a cégeknél, ahol 10 százaléknál nagyobb költségcsökkentést terveztek, nagyobb arányban hiúsult meg a másik két említett cél.
Bár az IT outsourcing kudarcát sokszor a rosszul megválasztott stratégiának tulajdonítják, a mostani felmérés nem igazolta ezt a vélekedést. Az eredmény sokkal inkább a projekt komplexitásával függ össze: a kisebb (évi 5 millió eurónál alacsonyabb összegű) szerződéseknél háromszor gyakrabban érik el céljaikat a vállalatok, mint a nagyobbaknál (évi 50 millió euró felettieknél). A kutatók szerint ez azt támasztja alá, hogy a siker elsősorban a megvalósítás minőségétől függ, azaz jól kell kiválasztani az outsourcing-partnert, mindenre kiterjedő szerződést kell vele kötni, majd hatékonyan kell irányítani. Ehhez megfelelő folyamatokra és eljárásokra van szükség, és ez annál fontosabb, minél összetettebb az adott kiszervezés.
Nemzetközi outsourcing-trendek
A felméréssel kapcsolatban megkerestük Drótos Görgyöt, az IFUA Horváth & Partners vezető tanácsadóját. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogyan változik a kiszervezéshez való viszony a felhőszolgáltatások terjedésével.
Drótos György felhívta a figyelmet arra, hogy a Horváth & Partners elsősorban az outsourcing ügyletek menedzsmentjével, a mikroszinttel foglalkozik, ezért tapasztalatai is főleg erről az oldaltól vannak. „Azt keressük, hogy hol van hiba, és hogyan lehetne többet kihozni a sourcing típusokból, legyen az outsourcing, SSC (Shared Service Center) vagy hagyományos, belsőleg osztott szolgáltatás.”
Drótos szerint egyébként a nagy tendenciák vizsgálatánál elég komoly a tévedés veszélye, azaz érdemes óvatosan kezelni az ezekkel kapcsolatos híreket.
A német piacon – mint azt több felmérés, többek között a Gartner egy a német CIO-k körében végzett kutatása is bizonyítja –, inkább növekszik, mint csökken a külső informatikai szolgáltatások aránya – mondta a vezető tanácsadó. (A kutatás egyik fontos adata, hogy csupán a szervezetek 12 százaléka tervezi csökkenteni a kiszervezésre költött büdzsét, 54 százalékuk ellenben éppen hogy az outsourcing fokozását tűzte ki célul.
A kutatások szerint a fejlődés hajtó ereje egyértelműen a (public) cloud, amelynek többféle formája van az infrastruktúra szolgáltatásoktól a SaaS megoldásokig. Definíció kérdése, hogy ezeket mind IT outsourcing formáknak tekintjük, vagy ezeknek csak egy részét, esetleg semelyiküket sem. Emiatt a legújabb IT outsourcing statisztikák mind egymással, mind visszamenőleg nehezen összehasonlíthatók – hangsúlyozta Drótos.
Átalakul a piac
"Megítélésem szerint a válság előtti 10-15 év euforikus hangulata sok nagy szervezet esetében mind az üzleti, mind a közszolgálati szektorban több olyan nagy volumenű, hosszú időtávra szóló ügyletet eredményezett, amely később hibásnak, túlzottnak bizonyult. Emellett az elmúlt években a nagyobb szervezetek (esetleg további összevonások révén, és mindenképpen az outsourcing szolgáltatóktól való tanulással) képessé váltak arra, hogy a szolgáltatásorientált informatika megoldásait méretgazdaságosan és szakértő módon alkalmazzák házon belül is."
Ez egy SSC boomhoz vezetett az elmúlt években, amely visszafogta a klasszikus outsourcing piacot, és ennek hatása ma is érződik. Kevés az új megadeal, és ha esetleg ki is szerveznek feladatokat, az óvatosabban, korlátozott szolgáltatásokra, rövidebb időtávra teszik. Az amerikai Information Sevices Group például egy tavalyi felmérésben az EMEA régióban a 4 millió eurónál nagyobb üzletek drasztikus, 15 százalékos csökkenését mérte az előző évhez viszonyítva.
A fenti tendenciával ellenkező hatást mutat, hogy az egészséges gazdaságokban (mint pl. a németországi) a kkv szektor jól tervezhető, alakítható, értékarányos, sőt biztonságos (!) alternatívát lát a felhőalapú megoldásokban – mondta Drótos. – Emellett saját belátás alapján, valamint tradicionális szállítóik unszolására egyre inkább a nagy szervezetek is kimerészkednek a cloudba. Megfigyelhető egyfajta csábítás is: ha egy cég kívülről hostolja az SAP-ját, kedvezményesen kap hozzá egy sor valódi SaaS megoldást.
Magyarországon ma nem outsourcingról szól az IT
2012-ben a Vezető Informatikus Szövetsége támogatásával a Budapesti Corvinus Egyetem Információs Erőforrás Menedzsment Kutatóközpontja és az IFUA Horváth & Partners épp Drótos György vezetésével készített egy IT benchmarking felmérést, melyben nagy- és középvállalatok, illetve a hasonló méretű közszolgálati intézmények első számú IT vezetőit kérték fel egy részletes kérdőív kitöltésére.
A válaszok nagyjából 2013-ig jelezték előre a várható tendenciákat. Akkor a kutatásból az derült ki, hogy Magyarországon is a piaci kiszervezés növekedése várható. De egyben nőni fog a belső szolgáltatóközpontok részesedése is, különösen az IT üzemeltetésben. Az IT üzemeltetési feladatok ellátását távlatilag akkor a válaszadók 58 százaléka tervezte belső munkavállalói státuszban lévő munkaerővel megoldani, míg 20 százaléka a szervezettel azonos érdekkörbe tartozó szolgáltató, 22 százaléka pedig külső szolgáltató bevonását tervezte.
Az IT-fejlesztési feladatok ellátását sokkal többen kívánták távlatilag külső szolgáltatóra bízni: így nyilatkozott a válaszadók fele. Ezt a feladatot belső munkavállalóval csupán a 31 százalékuk, míg a szervezettel azonos érdekkörbe tartozó szolgáltatóval 19 százalékuk tervezte megoldani.
Magyarországon ugyanakkor Drótos György nem lát a nagyobb szervezetek körében jelentősebb outsourcing tendereket. A cloud megoldások esetében a magánfelhők kialakítását sokan megfontolják és elvégzik. A kkv szektor informáltsága és affinitása pedig a public cloud iránt korlátozott. "Bármely szegmenset nézzük is a biztonsági szempont sokkal inkább korlátoz, mintsem inspirál az ilyen megoldások alkalmazására Magyarországon. A hazai üzleti gyakorlatban megcsontosodott autarch szemlélet a cloud esetében is visszaköszön, bár évek óta igyekszünk pozitív kommunikációval tenni ez ellen" – mondja.
Az átütő eredmények egyelőre váratnak magukra. Érdekes kontraszt, hogy miközben nemzetközi szolgáltató központ nagyhatalom vagyunk, és nagy kapacitású adatközpontból is van jó pár az országban, a hazai felhasználó szervezeteket még kevésbé érintették meg az új gondolatok – véli a vezető tanácsadó.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?