Nemrég jelent meg az a jelentés, melyben az Európai Unió Tanácsa a kiberbűnözők és a kriptovaluták közötti kapcsolatot boncolgatja. Az EU-s szerv megállapítása szerint a rosszban sántikálók többsége nem használja a Bitcoin nyújtotta anonimitás lehetőségeit. Ennek okaira is fény derül a tanulmányban.
Nem álltak kétszer sorba, amikor az észt osztották
Szó sincsen arról, hogy ne szeretnének élni a kriptovaluták jelentette előnyökkel, a probléma más gyökerekkel rendelkezik. Mint kiderült, szerencsénkre a legtöbb bűnöző egyszerűen túl bonyolultnak tartja használatukat, nem értenek hozzá és nem is éreznek elég affinitást magukban arra, hogy megtanulják a Bitcoin működésének, alkalmazásának minden csínját-bínját.
A Tanács szerint arányaiban csak kevés olyan vizsgálatot folytattak, melyben virtuális valuták is érintettek voltak. Ebből látszik, hogy a bűnözői szervezetek a közvélekedéssel ellentétben (még) viszonylag ritkán használják a Bitcoint és társait, holott a fizetés anonimitása jelentette előnnyel szívesen élnének. A jelentés nagyon finoman fogalmaz, amikor ennek okát ismerteti: "az érintettek képességeinek szintje alacsonyabb, mint amit a csúcstechnológia megkövetel".
Mindjárt megváltozik azonban a kép, ha a high-tech bűnözőket vagy a terroristákat vizsgáljuk. Esetükben jóval magasabb a Bitcoin használatának aránya, mert többnyire rendelkeznek azzal a tudással, ami a kriptovaluták elfogadásához szükséges. Összességében mégis azt állapíthatta meg a Tanács, hogy a Bitcoin és társainak online pénzmosásra való használata csupán mérsékelt kockázatot jelent.

Adatbázis-építéssel a bűnözők kiszűréséért
Éles váltás ez az EU kriptovalutákhoz való hozzáállásában. Az Európai Unió Tanácsának megfigyelési projektje és ennek eredménye azt jelzi, hogy valóban felesleges volt keménykedni tavaly. Mint írtuk, 2016 nyarára elkészült az Európai Bizottság tervezete, amely szigorítaná a kriptopénzek használatát. Ez megszüntette volna a virtuális pénzekhez kötődő tranzakciók anonimitását, és csökkentette volna a pre-paid kártyákkal fizethető összegek felső határát 250 euróról 150 euróra.
Pedig már akkor is léteztek olyan megoldások, amik az illegális pénz (egy részének) útját nyomon követhetővé tették. Egy londoni startup, az Elliptic épp arra specializálódott, hogy a törvénytelen tevékenységekhez köthető blockchain tranzakciókat kiszűrje. Saját leírásuk szerint van egy ellenőrizhető adatbázisuk, amely alapján beazonosítható több millió valódi személy. Szolgáltatásukat a bűnüldöző szerveknek és pénzintézeteknek ajánlják. Szállítottak például bizonyítékokat fegyverkereskedelemmel, pénzmosással és kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos nyomozásokhoz is.
Jelenleg hasonlóra törekszik az Európai Unió Tanácsa is. Jelentésük összegzéséből kiderül, hogy javaslatot tettek a Bitcoin-felhasználók adatbázisának felállítására, mellyel viszonylag hatékonyan lehetne szűrni az illegális tevékenységeket végzők tranzakcióit.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?