A Kapsch BusinessCom tanulmányában megviszgálta a régió növekedési kilátásait. Hét ország közel 900 IT-menedzserének megkérdezésére épülő tanulmány szerint a magyarországi cégek optimisták: 36 százalékuk tervezi a következő években IT kiadásai növelését. Ebben éllovasok vagyunk, messze a régiós átlag fölöttiek a magyar kilátások. Az Ausztriát, Csehországot. Lengyelországot, Magyarországot, Romániát, Szlovákiát, valamint Törökországot felölelő kutatás ezen a téren 27 százalékos átlagot hozott. A kutatók több technológiai trend jelenlegi helyzetét és jövőbeni káltásait is megvizsgálták.
Hasonló kihívások, eltérő helyi árnyalatok
A tanulmány kétféle módon rangsorolja a térség országainak a teljesítményét. Az elmúlt három évben a megkérdezett magyar IT-vezetők 33 százaléka nyilatkozott úgy, hogy bővült a büdzséje. Ezzel a viszgált országok között az ötödik helyen állunk. A listavezető Törökország, ahol a cégek 40 százaléka növelte IT-kiadásait, a második Csehország 38 százalékkal, majd Lengyelország következik 35 százalékkal. A vizsgált országok átlaga 34 százalék volt. Az sem elhanyagolható azonban, hogy a válaszadók 60 százalékánál legalább nem csökkent a büdzsé.
Akövetkező három évre vonakozó kilátásokban egy hellyel jobban állunk: a megkérdezettek 36 százaléka számol az IT-büdzsé bővülésével. Itt Románia vezet 45 százalékkal, Törökország a második 40 százalékkal, és Ausztria előz még bennünket 38 százalékkal. Az átlag itt 36 százalék – mondta el a kutatás eredményeinek bemutatásakor Jochen Borenich, a Kapsch BusinessCom operatív ügyvezetője. A válaszadók 61 százaléka számol azzal, hogy nem változik lényegesen a költés mértéke.
A szakember elmondta: az infokommunikációs kihívások alapvetően ugyanazok valamennyi piacon. A helyi különbségek a technológiák és jövőbeli stratégiák adaptálásából származnak. Magyarország például listavezető az IT outsourcing alkalmazásában, és a magyar IT-vezetők kimagaslóan elégedettek is az outsourcing szolgáltatókkal. Ugyanakkor igen gyengén állnak a virtualizációs technológiák alkalmazása terén annak ellenére, hogy hogy a virtualizáció amúgy széles körben elterjedt. A régiós szinten megkérdezettek 46 százaléka használ virtualizációs megoldásokat. Magyarországon ez az arány csupán 38 százalék.
A cloud computingban sem vagyunk az élbolyban, 1 százalékkal elmaradunk a 27 százalékos átlagtól. A magyar cégek a helyi magánfelhő szolgáltatásokat választják nagyobb arányban. Persze itt nincs nagy szórás: a lengyeleknél és a törököknél ez az arány 31 százalék, és Ausztriában is csak 29 százalék.
A következő 3 év kilátásai szempontjából a lenygel és a román piac a legígéretesebb, ahol a megkérdezettek 30 százaléka tervez lépni a felhő irányába. A magyar piac decensebben viszonyul ehhez: a cégek 23 százaléka venne felhős szolgáltatást.
A kollaboráció már nagyon megy nekünk
A csoportmunka megoldások jelentős különbségeket mutatnak a régióban. Magyarországon az egységes kommunikáció igénybevételének 31 százalékos aránya átlag feletti. A legkevésbé a török cégeknél népszerű a unified communication, ott csupán a megkérdezettek 17 százaléka használ erre valamilyen megoldást. A magyar cégek 23 százaléka tövábbi beruházást is tervez ezen a téren, ami 1 százalékkal haladja meg az országok átlagát.
A régióban a videókonferencia alkalmazása mutat különösen nagy eltéréseket: Ausztria ezen a téren kiugró 46 százalékkal. Magyarországon az érték csupán 29 százalék, szemben a 35 százalékos átlaggal.
A cégek jelentős fejlődésről számolnak be a céges adatok kezelésével kapcsolatban. Ugyanakkor azok hatékony feldolgozására csak kevesen alkalmaznak hatékony eszközöket. A felmérésben részt vevők cégeknek mindössze a 21 százaléka végez strukturált elemzést a céges adatokon. Az analitikai eszközök használatában Szlovákia az éllovas. A magyar IT menedzserek közel kétharmada ugyanakkor még nem látja az üzleti analitikai megoldások előnyeit, saját bevallásuk szerint nincs szükségük ilyen jellegű eszközökre.
A saját eszközök munkahelyi használatában, a Bring Your Own Device-ban (BYOD) sem vagyunk éllovasok. A tanulmány szerint ezen a téren Ausztria a leghaladóbb: a megkérdezett cégek 58 százaléka ad hozzáférést az e-mailen túl a vállalati alkalmazásokhoz okostelefonról vagy tabletről. Csehország a cégek 52 százaléka, Romániában pedig 43 százaléka követi ezt az utat. Az országok közti átlag 42 százalék, Magyarországon pedig csak a cégek 38 százaléka engedélyezi ezt.
Ha azonban azt is megnézzük hogy az alkalmazottak mely köre fér hozzá így a vállalati rendszerekhez, már egészen más a kép. A viszgált országokban mindössze a cégek 11 százaléka ad hozzáférést a teljes alkalmazotti körnek. A vállalatok többsége ezt a lehetőséget megtartja egy kiváltságos körnek. Magyarországon mindössze a válaszadók 2 százalékánál fér hozzá a vállalati alkalmazásokhoz a teljes alkalmazotti kör.
Ezen a téren Romániában várható a következő három évben jelentősebb előrelépés: ott a cégek ötöde tervez valamilyen BYOD-beruházást. A magyar cégek körében ez az arány 16 százalék, ami még mindig jobb mint az országok átlaga (14 százalék).
Jót tettek a magyar IT-piacnak az uniós pénzek
A Kapsch számára nagyon is fontosak a tanulmány megállapításai, ugyanis azok alapján tervezi további üzletfejlesztését a közép-kelet-európai országokban – mondta Fülöp István, a hazai Kapsch érdekeltségek, a Kapsch BusinessCom Kft., valamint a Kapsch CarrierCom Kft. ügyvezetője. A térségben a Kapsch legrégebb óta Magyarországon van jelen. 1991 lépett a magyar piacra, ahol jelenleg 52 főt foglalkoztat, éves bevétele pedig hozzávetőlegesen 13 millió euró.
Fülöp három területen lát komolyabb növekedési lehetőséget a cég számára a magyar piacon. Az egyik az IT-biztonság, mivel az elmúlt időszakban a hazai cégek közül többen is közvetlenül megtapasztalhatták informatikai rendszerük sérülékenységét. Szintén jó lehetőségeket látnak a felhős piacban – ebben a szegmensben a magyar leányvállalat elsősorban az osztrák anyacég szerverpark-kapacitását kínálja itteni cégeknek. A harmadik potens terület az outsourcing. A hazai outsourcing piac érettnek tűnik, ám az ügyvezető szerint van még tér a növekedésre. Ehhez azonban a Kapschnak is van némi többletfeladata: a piac ugyanis nem outsourcing-szolgáltatóként gondol a cégre, pedig a magyarországi leány árbevételének már a 11-12 százaléka jön erről a piacról.
Fülöp István egyébként kiemelkedően jó évnek tartja a tavalyit. A lezárult hét éves uniós költségvetési ciklus vége jó üzleteket hozott az ágazatnak. Ezek nélkül az állami megbízások nélkül nagy bajban lett volna a hazai IT-piac – véli az ügyvezetői. A központi költségvetés megbízásai ma még a Kpasch életében is meghatározó szerepet játszanak, hiszen innen jött a bevétel több mint az 50 százaléka.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?