A Generali Biztosító vizsgálta, hogyan vigyáznak a magyar netezők a bankkártyaadataikra. A falvakban élő középkorú nők a legkevésbé elővigyázatosak.

Bár a profi kiberbűnözőknek ma már nem a gyorsan avuló bankkártyaadatok jelentik a nagy bizniszt (ezek az adatok napok alatt teljesen elértéktelenednek), rengeteg visszaélés történik bank- és hitelkártyákkal. Az ok egyszerű: gyorsan lehet velük pénzhez jutni (persze ha valaki ész nélkül használ lopott adatokat, például bútort vásárol velük, majd megadja otthoni címét a házhoz szállításhoz, legalább ilyen gyors a lebukás is).

A felhasználók is egyre dörzsöltebbek lesznek

Örömteli, hogy nem csak a kiberbűnözők fejlődnek: a felhasználók is egyre körültekintőbbek. A júniusban lakossági ügyfeleknek kiberbiztosítási szolgáltatást indító Generali Biztosító egy friss kutatása szerint például a magyar netezők háromnegyede tesz valamilyen óvintézkedést bankkártyaadatai védelméért. Már ez is meglepő adat, de az az állítás pedig kifejezetten váratlan, hogy a válaszadók közel kétharmada készít biztonsági mentést digitalizált adatairól. (A kutatás a felnőtt, azaz 18 évnél idősebb magyar netezőkre nézve reprezentatív volt.)

Ennek ellenére a válaszadók felének már volt adatvesztése, de érdekes módon elsősorban az adathordozó meghibásodása miatt. A válaszadók tizede vallotta be, hogy ezért veszített számára fontos adatokat, mert vírus- vagy zsarolóvírus áldozata lett.

Az adatvesztők magas arányát magyarázhatja, hogy hol tárolják a felhasználók személyes adataikat: többségük a számítógépén, a laptopján vagy az okostelefonján. Mindössze 18 százalékuk használ erre a célra valamilyen felhőszolgáltatást, pedig az nagyságrendekkel biztonságosabb a lokális tárolásnál. És volt 12 százalék is a válaszadók között, akik még mindig kizárólag fizikailag is megfogható, elzárható nyomtatott papírra bízzák adataikat.

A válaszadók 62 százaléka időről időre biztonsági mentést is készít. Ehhez elsősorban valamilyen külső helyi adattárolót választanak: pendrive-ot vagy külső merevlemezt.

A kutatás azt is kimutatta, hogy a nők, az 50 év felettiek, az alapfokú végzettségűek és a vidéken élők kevésbé jeleskednek az elővigyázatosság terén.

Óvjuk-védjük kártyaadatainkat

A válaszadók 74 százaléka állította, hogy tesz valamilyen óvintézkedést kártyaadatai védelmében. Ezek persze többnyire a legegyszerűbbek: nem adják oda másnak pinkóddal egyetemben, vagy napi vásárlási limitet állítanak be. Lényegesen kevesebben használnak valamilyen professzionálisabb megoldást, például adatlopás elleni fizikai védelmet kevesen alkalmaznak. Az alapfokú végzettségű, 30-49 közötti korcsoportba tartozó, falvakban élő nők viszont semmilyen módon nem óvják bankkártyaadataikat.

Ez a cikk független szerkesztőségi tartalom, mely a T-Systems Magyarország támogatásával készült. Részletek »


Egyébként a válaszadók 8 százaléka már megtapasztalhatta, milyen az, ha visszaélnek a kártyája adataival. A kutatók szerint egyértelműen látható volt, hogy elsősorban azokra jellemző az elővigyázatosság, akiket ért már korábban valamilyen kellemetlenség.

Nem triviális a kockázat mértéke

A Generali nem véletlenül kutatta a területet: mint fentebb írtuk, maga is érdekelt a kiberbiztosítási piacban. A területnek nagyon nagy jövőt jósolnak a szakértők. Egy német viszontbiztosító, a Munich Re Group szerint 2020-ban már 8,5 és 10 milliárd dollár közötti összeget költenek a világon kiberbiztosításra. A nagy nemzetközi szereplők, például az amerikai AIG és a német Allianz is erősen keresi a kiberbiztosításban rejlő üzleti lehetőséget.

Ehhez azonban új, a jelenlegieknél hatékonyabb kockázatelemzési modelleket is ki kell dolgozniuk, hiszen a kibertérben a kockázatok abszolút globálisak, ami nagyban nehezíti a biztosítási díjak kalkulációját.

Biztonság

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.