Német jármű- és akkumulátorgyártó vállalatok (köztük a BMW, a BASF vagy az Umicore) konzorciuma technológiai partnerekkel közösen fejlesztené ki azt az eljárást, amelynek révén nyomon követhetővé válna az Európai Unión belül piacra kerülő akkumulátorok összetétele és karbonlábnyoma – közölte hétfőn a német gazdasági minisztérium. Az első körben 11 szervezetből álló konzorcium 8,2 millió eurós támogatást kapott a vonatkozó adatok összegyűjtésére és közzétételére vonatkozó taxonómia és szabványok kidolgozására, igazodva a küszöbön álló uniós szabályozásahoz – derül ki a Reuters hétfői tudósításából

Az Európai Bizottság javaslata szerint 2024-től kötelező lenne az információ közlése az EU-s piacokon értékesített elektromos járművek, közlekedési eszközök és ipari akkumulátorok szénlábnyomáről, 2027-től pedig az ilyen eszközöknek meg kell felelniük a meghatározott szén-dioxid-kibocsátási határértéknek is. Az újrahasznosított nyersanyagokkal kapcsolatos közzétételi kötelezettség ugyancsak 2027-től lépne érvénybe, 2030-tól pedig a gyártóknak meg kell felelniük az újrahasznosított kobalt, lítium, nikkel vagy ólom minimális arányainak. A minisztérium bejelentése alapján a német konzorcium vinné az első olyan projektet Európában, amely a szóban forgó megfelelőségeket célzó digitális terméket hozna létre.

Az EB javaslatának célja egyébként a fenntartható versenyképesség biztosítása mellett az lenne, hogy ösztönözze a beruházásokat, és az ambiciózus kritériumokon keresztül saját vállalkozásait is helyzetbe hozza a távol-keleti cégek által uralt piacon. Energetikai cégek egy csoportja éppen ezért kritizálja az Európai Tanács által kilátásba helyezett előirányzatokat, amelyek szerintük szükségtelenül késleltetnék a szabályozás bevezetését, sőt ezen keresztül a kockára tennék azt a lépéselőnyt is, amelyre az európai akkumulátoripar szert tehetne a piacot uraló, ám a a fenntarthatóság vagy a társadalmi felelősségvállalás terén elmaradottabb versenytársakkal szemben.