A DTN technológia az ISS telekommunikációs alkalmazáskészletének részévé vált, a naprendszer behálózása mellett a cél a földi mobilhálózatok megújítása.

Már alkalmazzák a nemzetközí űrállomáson (ISS) azt az új átviteli technológiát, amely a NASA által használt hagyományos megoldásnál lényegesen gyorsabb adatkommunikációt tesz lehetővé. A késleltetés- vagy megszakítástűrő hálózatok (Delay/Disruption Tolerant Networking – DTN) azokban az esetekben kínálnak megoldást, amikor az adatok továbbítása során nem biztosítható folyamatosan a végponttól végpontig terjedő útvonal, vagy a kapcsolatok rendszeresen megszakadnak amiatt, hogy túl nagy az adatcsomagok célba juttatása és a válasz visszaérkezése közötti idő, esetleg a csomagvesztések annyira gyakoriak, hogy azok már komolyan befolyásolják az adatátvitel minőségét.

Egyszer úgyis minden megérkezik

Bár a fenti problémák nem meghatározók az ISS és a NASA közti kapcsolatban, a technológia mindenképpen hasznos lesz majd a jövőben, amikor nagy számú szonda utazik majd keresztbe-kasul a naprendszerünkben, vagy a jelenleginél sokkal nagyobb távolságra küldenek űrhajókat. Ezzel a DTN az eredeti célja szerint egyfajta bolygóközi internetet alapoz meg, de elvileg minden olyan környezetben működhet, ahol a klasszikus internetes szállítási protokollok (TCP stb.) elbuknak az alacsony megbízhatóság, a magas késleltetés és a teljes kommunikációs útvonal integritásának fenntarthatatlansága miatt.

A technológia legfontosabb jellemzője ugyanis az, hogy a késleltetést és az adattárolást is lehetővé teszi a kommunikáció során. A DTN-csomópontok rendelkeznek valamilyen háttértárolóval (mondjuk flash-memóriával), így el tudják tárolni a kötegeknek (bundle) nevezett üzeneteket, ha a szükséges adatkapcsolatok éppen nem elérhetők.
 


Azt az adott DTN architektúra határozza meg, hogy az adatokat mikor, milyen kapcsolatokon keresztül érdemes küldeni, a kötegek pedig akár szabálytalan időközönként és rossz sorrendben is érkezhetnek, az üzenetet a fogadó ettől még hibátlanul összeállíthatja. Nem mellékes, hogy a folyamat függetleníthető az olyan tényezőktől is, mint például a hagyományos földi hálózatok aktuális sebessége.

A földi mobilhálózatokban is megjelenhet

A DNT elméleti alapjait már szűk másfél évtizeddel ezelőtt lefektették, így a mostani bejelentés újdonsága nem maga a technológia, hanem annak gyakorlati telepítése az űrállomáson. Az "internet atyjaként" emlegetett Vinton Cerf szerint a DTN-nel kapcsolatos űrbéli tapasztalatoknak nagy hasznát vehetik majd a földi felhasználásban is, ahol a megszakítástűrő hálózatoknak elsősorban a mobil kommunikációban kaphatnak szerepet. A Google alelnökeként tevékenykedő tudós úgy látja, hogy a DTN-nel a hálózatok kiszámíthatatlanságával vagy a merülő akkumulátorokkal kapcsolatos jelenlegi problémák jó része kiküszöbölhető lenne.

Ugyanakkor a NASA tervei szerint a DTN hálózatot idővel az egész naprendszerre ki fogják terjeszteni, ahol az űrállomások, műholdak vagy szondák mind átjátszó állomásként működhetnek majd – minde eszköz, ami a DTN hálózatot használja, potenciális csomópontnak számít.

A kommunikációs szabványok széles körű adaptációját elvileg az is segíti, hogy a DTN jórészt nyílt forrású kódokra épül, így a szoftverfejlesztők és a hardvergyártók szabadon használhatják és alakíthatják azokat. Ahogy a NASA fenti videójából is kiderül, a DTN nem csak megbízhatóbbá teszi a csomópontok közötti forgalmazást, de fel is gyorsítja azt; a ScienceAlert beszámolója ezzel kapcsolatban annak a reményének ad hangot, hogy ezzel majd a Marsot kolonizáló emberek is ugyanúgy nézegethetik munkaidőben a macskás videókat, mint a többiek a Földön.

Közösség & HR

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.