Ön kire tippelne, ha megkérdeznék öntől, hogy ki a világ legbefolyásosabb gondolkodója? Azon túl, hogy a kérdés legalább olyan értelmetlen, mint az, hogy ki a világ legjobb programozója, írója, zenésze stb. (ellenben azt simán el tudjuk dönteni, hogy ki a leggyorsabb profi atlétája), a web jó ötleteket ad a kérdés megválaszolására.
Alapvetően persze már a kérdésben is van egy kis csúsztatás. Azt ugyanis könnyen beláthatjuk – komolyabb matematikai apparátus sem kell a bizonyításához –, hogy a kérdés nem megválaszolható. A svájci Gottlieb Duttweiler Institute (GDI) think tankjének vezetője, Karin Frick és néhány munkatársa megpróbálták feltérképezni a web segítségével, hogy kik ma a világ vezető gondolkodói. Ez már igazán nem meglepő azok után, hogy mint azt a tavaszi CIO Hungary konferencián Ságvári Bence előadásából megtudhattuk, egyesek a templomok és a sörözök eloszlása közti kapcsolatot kutatják a net segítségével.

Maga az intézet, bár az Im Grüene alapítvány támogatásából élve nonprofit alapon működik, gazdasági és társadalmi folyamatokkal kapcsolatban készítenek cégeknek is tanulmányokat. Ranglistákat állít össze, melyekben nem csak a fontos trendekkel, hanem az új szellemi irányzatokat elindító személyekkel is foglalkoznak.



Részlet a GDI térképéből (a kép nagyítható)

Szubjektív elemek és hálózatkutatási módszerek ■ Most a hálózatkutatás legújabb eredményeire alapozva kidolgoztak egy módszert, amellyel megkísérelték elkészíteni egy ún. thought-leader térképet, melyben a gazdasági-társadalmi kérdések meghatározó személyeinek hatásai és a legfontosabb csomópontok is láthatóvá válnak. Persze a dolognak volt annyi szépséghibája, hogy a kiindulópont egy általuk elkészített, majd egy ötven fős grémiummal véleményeztetett lista volt. A lista összeállításánál meghatározott kritériumok ugyanis eleve behatárolták a szóba jöhető emberek körét. A személyek egy részét például az Amazon bestseller-listái alapján válogatták. Olyan ma is élő, aktívan publikáló gondolkodókat kerestek, akik rendszeresen publikálnak angol nyelven különböző tudományos folyóiratokban, és kutatásaik interdiszciplináris területeket is lefednek.

Ezután megkísérelték feltérképezni az interneten, hogy a listára felkerült szakemberek gondolatai köré milyen kapcsolati rendszer épült fel. Online folyóiratok, blogok hivatkozásait vizsgálva és feltérképezve kaptak egy térképet, amely kirajzolta a fontosabb csomópontokat, a legtöbbet hivatkozott személyeket.

Így alakult ki a térkép, amely nem csak a gondolkodók fontosságát, hanem azok egymástól való távolságát is meghatározták.

Korunk gondolatvezérei ■ Az alábbiakban bemutatjuk ez elős öt helyezettet kicsit részletesebben, melyek alapján mindenki dönthet: jól választottak-e a svájci tudósok.



Richard Florida: egy urbanisztikai professzor az élen

1. Richard Florida: a Torontói Egyetem 56 éves urbanisztikai professzora az ún. kreativ osztály és a városok gazdasági fejlődése közti összefüggések vizsgáltával lett híres. Egyik alapműve, a The Rise of Creative Class, bestseller lett.

2. Thilo Sarrazin: a német szociáldemokrata párt (SPD) politikusa Németország felszámolja önmagát (Deutschland schafft sich ab) című könyvével írta be magát a meghatározó gondolkodók körébe. Az óriási botrányt kavart mű a németországi muszlim bevándorlók okozta problémákkal foglalkozik olyan megközelítésben, amelyet addig német politikus nem írt le. A bortány hatására Sarrazin kénytelen volt lemondani a Bundesbanknál betöltött állásáról. Később egy könyvében (Europa braucht den Euro nicht) az euró bevezetésének elhibázottságát taglalta.

3. Daniel Kahnemann: a közgazdasági Nobel-díjat elnyert pszichológust, a Princeton Egyetem professzorát, 2011-ben már a Foreign Policy magazin is a legfontosabb globális gondolkodójának választotta. Kahneman az Amos Tverskyvel közösen kidogozott kilátáselmélettel lett világhírű, amely azt állítja, hogy a döntéshozók előrejelzéseik és állításaik megfogalmazásakor rendszerint nem követik a várható hasznosság racionális kalkulációjának a szabályait, gyakran leegyszerűsítik a problémát, és szubjektív érzéseikre, előítéleteikre és hüvelykujjszabályokra hagyatkoznak.

4. David Rolfe Graebe: az amerikai anarchista antropológus a London School of Economicson tanít. Egyetemi karrierjét a Yale-en kezdte, de onnan eltávolították (állítólag politikai okokból). Radikális gondolataival komoly hatást gyakorolt politikai mozgalmakra, például a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek ellen tiltakozó Occupy mozgalmakra. Gyorsan népszerűvé vált legutóbbi könyve, a The Democracy Project.

5. Steven Pinker: a Harvard pszichológiaprofesszora elsősorban szociolingvisztikával és a vizuális megismeréssel foglalkozik. Az evolúciós pszichológia jegyében azt az elméletet képviseli, hogy a nyelv velünk született természetes képesség, melyet a biológiai alkalmazkodás szükségessége alakította ki természetes szelekcióval. Kutatási eredményeit a közgazdaságtan, a jog vagy a politika területén is felhasználják. Egyik híres könyve a The Language Instinct.



Douglas Rushkoff újmédia-apostol a hatodik helyre futott be, pedig termékeny szerző

Az első tízbe került még Douglas Rushkoff az újmédia egyik legjelentősebb teoretikusa, író, újságíró; a történelemben az egyéni cselekedetek fontosságát hangsúlyozó Niall Ferguson angol történész, David Gelernter, a Yale egyetem professzora, a tudás online elérhetőségének harcosa, aki már 1991-ben megjósolta a World Wide Web sikerét; Frank Schirrmacher mémet újságíró, a Frankfurter Allgemeine Zeitung társkiadója, aki mindig megtalálja és felvállalja a legélesebb vitákat kiváltó témákat, valamint Franz Josef Radermacher német matematikus, aki társalapítója a globális szegénység felszámolását és a természeti erőforrások védelmét szolgáló ún. Global Marshall Plan kezdeményezésnek.

Ha valakinek nem tűnt volna fel, akkor azért felhívjuk rá a figyelmet: a körbe kizárólag Nyugat-Európából és Észak-Amerikából kerültek gondolkodók. Ez önmagában is elgondolkodtató.

Tizenkilenc kattintás a világ(háló)
Ügynökök és kémek álma a közösségi hálózat

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.