A nyílt forráskódú és nyílt szabványú megoldások megjelenése nem új jelenség a felhőszolgáltatásokban. A Google-höz és az Amazonhoz hasonló (előbbi esetében a platform és a Software as a Service, utóbbi esetében az infrastruktúra) szolgáltatások azért fordultak a nyílt szoftverkomponensekhez, mert a sztenderd eszközökhöz képest kerestek olyan utat, amellyel versenyelőnyhöz juthatnak. Ehhez innovatív, rugalmas és költséghatékony eszközökre volt szükségük.
Extrém körülmények között kipróbálva
Könnyen belátható, hogy ehhez az open source világ jó alapot teremtett, hiszen még a saját fejlesztésnél is hatékonyabb megvalósítást biztosított. Ezek a szolgáltatók óriási méretű rendszereik felépítése során olyan tapasztalatra tettek szert, melyek később de facto szabványként is elterjedtek. Ennek oka egyszerű: extrém méretekben kipróbált, hihetetlen rugalmasságot igénylő rendszereket építettek fel, és az ezekben megtestesülő tudást jó lehetett alkalmazni más, specializáltabb környezetekben is. Az tudniillik, hogy miként lehet nyílt szabványrendszerre alapozva olcsón adatközpontokat építeni.
A flexibilis, az innovatív és olcsó felhőépítés szabványai és módszerei így szivárogtak át a kisebb felhőket építő vállalatokhoz. Ha úgy tetszik, a felhő domesztikálódásának lehettünk tanúi.
Megfigyelhető azonban egy másik fejlődési irány is, amelynek az eredményei konkrét termékekben testesültek meg. A gyártó cégek, felhasználva a nyílt forráskód és szabványok nyújtotta lehetőségeket, iparági szövetségeken keresztül hoznak létre nyílt rendszereket. Ezt példázza az OpenStack. Ezen az úton jöttek létre azok a konkrét, képletesen szólva „polcról levehető” termékek, amelyekkel a felhasználók (értelemszerűen különböző szervezetek) a rugalmasság mellett támogatási háttérhez, ezáltal működési biztonsághoz is jutnak. Ezt még a gyártók megfejelik azzal, hogy a közös alapból az egyes vállalatok igényekhez igazított terméket hoznak létre.
Hatás, ellenhatás
Könnyen belátható, hogy ez a folyamat elsősorban a hardvergyártókat érinti hátrányosan. A felhőszolgáltatások sokkal jobb hardverkihasználtságot ígérnek, így a hardverpiacon egyre nehezebb az értékesítés. Egyes gyártók ennek ellensúlyozására olyan specializált hardver-szoftver csomagokat kínálnak, amelyek esetében a felhőszoftver a gyártó hardverére van optimalizálva. Ez a felhasználó számára ugyan könnyebbséget jelenthet: beállítja a hardvert, és működik a rendszer, ám egyfajta röghöz kötést is jelent. Korlátozza ugyanis a felhő egyik legfontosabb tulajdonságát: az elasztikusságot

Szentiványi Gábor ügyvezető igazgató, ULX
A rugalmasságnak ugyanis több oldala van. A felhasználó számára elsősorban azt jelenti, hogy a mindenkori igényeihez igazodva vehet igénybe kapacitást (számolás, tárolás, felhasználószám stb.). A szolgáltatónak viszont olyan elemekből kell felépíteni a rendszerét, melyek függetlenek a hardvergyártók megoldásaitól. Ugyanis számára csak ez biztosítja a rugalmasságot, hogy mindig a leggazdaságosabb módon tudja bővíteni a kapacitását az igények növekedésével. Itt azonban a szabványosság nem csak gyártók tekintetében heterogén hardverparkot jelent, hanem azt is, hogy például régebbi – más kontextusban már elavultnak tekinthető – hardverek is rendszerbe illeszthetők, ha üzeméltetésük még gazdaságos.
A hibrid felhő a jövő
Ma már a gyártók többsége felismerte, amit a Gartner jó ideje kimondott: a jövő a hibrid felhő. Ez ugyanis feloldja azt a dilemmát, amelyet az okoz, hogy a szenzitív adatokat érdemes – bizonyos esetekben kötelező – vállalaton belül tartani. Azt, hogy hibrid felhőre kell építeni, könnyű kijelenteni, ugyanakkor nagyon fontos szempontokat kell figyelembe venni a megvalósításánál. Legfőbb szempont itt a portabilitás, amely azt biztosítja, hogy rugalmasan mozoghassunk a publikus és a magánfelhők között.
Végső soron a Red Hat is ennek megfelelően építette fel a portfólióját egyaránt adva megoldást az infrastruktúrára (RHEV, OpenStack), a platformszolgáltatásra (OpenShift), a hardverfüggetlen tárolási rendszerre (Red Hat Storage), a felhőmenedzsmentre (CloudForms), de még az SDN-re (Software Defined Network) is az Open vSwitch-en keresztül. A Red Hat Storage különösen jó példa a hardverfüggetlenségre. Ez a tisztán szofveresen megvalósított és 16 petabájtig méretezhető elasztikus, georedundáns tárolókörnyezet ugyanis bármilyen heterogén szerverhardverrel, tárolóval együttműködik.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?