Ha egy szoftver visszafejthető, könnyebb vele visszaélni. Ha nem vagy nehezen fejthető vissza, az megnehezíti a károkozók elleni védekezést is. Van középút?

Miért kutakodnak hackerek és biztonsági kutatók egyránt a szoftverek kódjában? Elsősorban azért, hogy a lehető legpontosabb képet kapják a program működéséről, és így ráakadjanak olyan hibákra, melyek biztonsági problémákat okozhatnak. Csak míg a kutatók a felfedezéseiket a fejlesztőknek jelzik, addig a kiberbűnözők a támadásaikhoz használják tudásukat. Ez ellen például úgy lehet védekezni, ha megnehezítjük a reverse engineeringet, azaz a kód mélyebb elemzését. Csakhogy ez kétélű fegyver. A problémáról a Biztonságportál készített összeállítást.

Új eljárás a visszafejtés ellen

Az amerikai Assured Information Security egyik kutatója, Jacob Torrey kidolgozott egy módszert, amely vélhetőleg megnehezíti a reverse engineeringet. Torrey a részleteket a jövő hónapban mutatja be a szingapúri SyScan konferencián. Úgy tervezi, hogy a kifejlesztett kódokat áprilisban, az Infiltrate biztonsági rendezvényen adja közre. A cégek – többek között az Adobe és az Autodesk is – érdeklődik a megoldás iránt.

A HARES-nek (Hardened Anti-Reverse Engineering System) nevezett eljárás mély szintű technikákat alkalmaz, és egyebek mellett a processzorok – címfordításkor előtérbe kerülő – TLB-kezelésére (Translation Lookaside Buffer) épít.

A módszernél a kódok a feldolgozásukig titkosítottan tárolódnak, és a processzor csak a végrehajtás előtti utolsó pillanatban dekódolja azokat. Torrey szerint ez az alkalmazásokat sötétségbe burkolja, ami megakadályozza az olyan sebezhetőségek feltárását, amelyeket aztán később exploitok révén ki lehetne használni.

Ez is megkerülhető

Bár a HARES pontos részletei még nem ismertek, a módszer gyenge pontjai már így is láthatóak. A sebezhetőségek felkutatásához használt ún. fuzzereket, illetve fuzzing technikákat ugyanis önmagában nem blokkolja, bár a végeredménybe belerondít. Ezzel Torrey is tisztában van. Ugyanakkor szerinte hiába vetik be ezeket az eszközöket, és idézik elő velük a szoftverek összeomlását, azt nem lehet majd kideríteni, hogy pontosan mi mi is okozta az összeomlást. "Ez olyan, mintha a vizsgálatot részegen, bekötött szemekkel kellene végezni" – vélekedett Torrey.

Jacob Torrey kétélű fegyvert készített

A kutató elismerte, hogy egy másik módszer is kínálkozik a HARES megkerülésére. Ehhez azonban drága teszteszközökre, ún. JTAG (Joint Test Action Group) debuggerekre van szükség, amit sokan nem engedhetnek meg maguknak. "Az állami szervek gondolkodhatnak ebben is, de a legtöbben nem" – tette hozzá Torrey.

A HARES visszaüthet

A HARES alapvetően jó célokat szolgál. Ha azonban a vírusírók is rászoknak a használatára, akkor a kártékony programok elemzése, és az azok ellen kialakítandó védelmi megoldások kifejlesztése a jelenleginél lényegesen összetettebbé és főleg időigényesebbé válhat.

A károkozók fejlesztői már most is számos olyan trükköt alkalmaznak, mellyel megnehezítik a biztonsági cégek dolgát. És ha ezekhez még kapnak egy új eszközt is a HARES révén, az érezhetően befolyásolhatja majd a malwarekre adandó védelmi reakciók hatékonyságát.

Biztonság

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.