A különböző technológiai alapú fejlesztéseket hosszú idő óta próbálják a gyógyítás szolgálatába állítani. Szinte nem is lehet már olyan területét említeni az orvostudománynak, ahol ne lennének jelen az algoritmusok és a high tech eszközök. Például mi is beszámoltunk a koronavírus-tesztelő automatáról, a 3D-nyomtatással készülő egyedi művégtagokat gyártó startupról, a pontos és kíméletes sebészi beavatkozást segítő flexibilis lézeres "szikéről", vagy éppen arról, hogy a mesterséges intelligenciát sok más mellett gyógyszeres kutatásnál és az Alzheimer-kór korai felismerésére is bevetik - és mindez csak az elmúlt néhány hónap termése. 

Persze mindez rögtön a tudományos-fantasztikus kategóriájába kerül, ha hozzátesszük, hogy az emberiség több mint felének, becslések szerint 5 milliárd embernek egyáltalán nincs reális lehetősége arra, hogy megfelelő sebészeti beavatkozást kapjon. De akik nem tartoznak ebbe a csoportba, azok számára sincs egyenlőség az ellátás szintjében, mivel azt befolyásolja a műtéti várólista hossza, vagy éppen a rendelkezésre álló orvosok szaktudása.

Utóbbi probléma abban gyökerezik, hogy az orvoslás ezen ágát még mindig nagyjából a középkori mesterségekhez hasonlóan lehet elsajátítani. A tanulók és kezdő orvosok egy tapasztaltabb sebész mellett állva sajátítják el az egyes beavatkozások mentét, trükkjeit. A tudás silószerű koncentrációját az is táplálja, hogy a különböző specialistákat igénylő műtétek elsajátítására csak bizonyos kórházakban akad megfelelő sebész.

A meglévő szakadékot bizonyos mértékig szűkítheti az, hogy a videomegosztó hálózatokon ma már tengernyi beavatkozást lehet távolról megfigyelni. Az ömlesztve érkező sebészeti témájú YouTube videók azonban lehetőségek mellett rengeteg veszélyt is rejtenek. Egy kutatásban például a laparoszkópos epeműtéteket vizsgálták, és kiderült, hogy a videók közel fele olyan műtéti manővereket mutat be, melyek nem biztonságosak, ezért alkalmazásuk nem is javasolt. (A témával kapcsolatban bővebben itt írtunk.)

Rendszerezett tudásbázis

A 2018-ban alapított Theator a videós tanulás előnyeit úgy igyekszik kiaknázni, hogy közben kiiktatja az annak ellenőrizetlen formájából eredő kockázatokat. A csapat ehhez egy mesterséges intelligencián alapuló platformot fejlesztett, amely a gépi látás segítségével képes nagy mennyiségű nyersanyagból indexelt, kommentált szakmai tudásbázist készíteni. Az algoritmus a beavatkozások legfontosabb pillanatait azonosítja, amelyeket így a feladatra készülő orvosok gyorsan és egyszerűen megtalálhatnak.

A rendszer segíthet a visszacsatolásban és a teljesítménymérésben is, hiszen a meglévő felvételeket az orvosok maguk is gazdagíthatják saját munkájuk rögzítésével. Utóbbiakat pedig az MI ugyanúgy átfésüli és megjelöli, mint a már meglévő videókat. Ezek alapján az orvosok egymástól is könnyebben tudják átvenni a megfelelő fogásokat, hatékony eljárásokat, ami végső soron a sebészeti tudás jobb eloszlását eredményezheti.

A startupnak jelenleg több mint 400 ezer percnyi műtét található az adatbázisában, amelyek több mint 80 ezer fontos sebészeti lépést ölelnek fel. Ez már így is a világ egyik legnagyobb ellenőrzött tudásanyagának számít a témában a világon, de természetesen az alapítók azon dolgoznak, hogy ez a mennyiség folyamatosan és jelentősen nőjön.

A befektetők mindenesetre látnak fantáziát az ötletben. A cégbe február elején 15,5 millió dollárnyi tőke érkezett, amelyet a az alapító nyilatkozata szerint a fejlesztői gárda felduzzasztására és a kereskedelmi lehetőségek kiterjesztésére kívánnak felhasználni.