Tavaly enyhén, de ismét nőtt az európai régióba érkezett szabadalmi bejegyzések száma. A növekmény azonban Európán kívüli országok cégeinek köszönhető, Magyarország pedig továbbra is kimutathatatlan részesedéssel "büszkélkedhet".

A Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) friss jelentése szerint tavaly rekord számú szabadalmi bejelentési kérelem érkezett az EU tagállamait és további tíz európai országot felölelő térségbe. A szűk 3 százalékos éves növekedés azonban nem az öreg kontinens megnövekedett aktivitásának köszönhető, hiszen a bővülést teljes egészében a japán és dél-koreai vállalatok hozták össze.

Keleti szorgalom

A több mint 265 ezer tavalyi beadvány abszolút rekord, ám az európai térségből mindeközben egyáltalán nem nőtt a kérelmek száma. Az USA és Japán nagyon enyhe, 1-2 százalékos emelkedést tudott elkönyvelni, míg Kína és Dél-Korea egyaránt 15 százalék körüli növekedést mutatott fel. Az adatok alapján a 38 európai államból mindössze a beadványok harmada érkezik az EPO-hoz, míg csak a két kiemelten erősödő ázsiai országból már a teljes állomány 14 százaléka jön. Az USA egymaga a beadványok negyedéért felel, míg körülbelül minden ötödik eljárást Japánból kezdeményezik.  

Beadott szabadalmak száma: az EPO 38 tagállama, USA (US), Japán (JP), Kína (CN), Dél-Korea (KR) és egyéb felosztásban


Ami az európai országokat illeti, erős koncentrációt mutatnak a beadott kérelmek. A legaktívabb öt országból (Németország, Franciaország, Svájc, Hollandia és az Egyesült Királyság) származik a 2013-ban beérkezett 265 ezer beadvány negyedét. A maradék 33 országból pedig összesen mindössze 27 ezer kérelmet regisztráltak.

Térképre sem kerülünk

Magyarországról gyakorlatilag alig érkezik a teljes régióra vonatkozó szabadalmi kérelem. Tavalyelőtt 188, tavaly 196 darab beadványt jegyeztek hazai szereplők. Ez a mennyiség még tizedszázalékokban sem mérhető. Némi vigaszt jelenthet, hogy a régió többi országa sem jeleskedik: Romániából 30, Szlovákiából 37, Horvátországból 38 kérelem érkezett.

A gyenge számok mögötti okokat keresve egyrészt feltételezhetjük, hogy a nagyobb, multinacionális vállalatok esetében ezeket a kérelmeket a jellemzően nem Magyarországon székelő anyavállalat adja be. Másrészt egy ilyen nagy területre védelmet biztosító szabadalmi eljárás meglehetősen költséges, ami szintén nem kedvez a hazai gyökerű innováció régiós szintű elismertetésénél.

Technokrata uralom

Ha cégekre bontva vizsgáljuk a szabadalmi listát, már nem annyira mutat siralmas képet az európai mezőny. Igaz, hogy az élen a koreai óriás, a Samsung áll, ám a dobogó másik két fokán a Siemens és a Philips csücsül. A Top10-be még további három európai vállalat, a BASF, a Robert Bosch és az Ericsson fért be.

A cégneveket böngészve feltűnhet egy amúgy egyáltalán nem meglepő trend: a vállalatok többsége az informatikai, technológiai piacon érdekelt. A sok IT-s és elektronikai szállítót felsorakoztató lajstromban csak ritkán bukkan elő egy autógyártó vagy éppen gyógyszercég.

A benyújtott szabadalmak egyébként nem kizárólag nagyvállalatoktól érkeztek. Az EPO összesítése szerint előbbiek csak a beadványok kétharmadát jegyzik, a maradékon kis- és közepes vállalatok valamint egyéni feltalálók (29%) illetve egyetemek és állami kutatóintézetek (5,5%) osztoztak.

Közösség & HR

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.