A jelek szerint sikeres volt az a múlt hét végén végrehajtott kísérlet, amelynek során az orosz hír- és távközlési hatóság több régióban is korlátozta a lakosság külföldi weboldalakhoz, internetes szolgáltatásokhoz történő hozzáférését. A belpolitikai finomságokra érzékeny Roszkomnadzor természetesen nem Moszkva vagy Szentpétervár környékén tesztelte a polgárok béketűrését, hanem olyan, zömében etnikai kisebbségek által rakott távoli régiókban, mint amilyen Dagesztán, Csecsenföld és Ingusföld.

ℹ️ Note: Metrics show the disruption and restoration of connectivity in Dagestan, #Russia, following what telecoms regulator Roskomnadzor has described as a trial of its capacity to disable access to the foreign internet in a specific region; incident duration ~24 hours pic.twitter.com/7iYtDcVtSG

— NetBlocks (@netblocks) December 7, 2024

A Techspot beszámolója szerint a próba vegyes eredménnyel zajlott. Egyrészt a lakosságnak tényleg problémája akadt például a WhatsApp, a YouTube és a Google több szolgáltatásának elérésével, ugyanakkor a helyi technológiai óriás, a Yandex portfóliójára is negatív hatással volt a lekapcsoló gomb megnyomása. 

A területi korlátozások megkerülésére előszeretettel használt virtuális magánhálózatok többségén kifogott a blokád, de egy orosz digitális jogokkal foglalkozó civil szervezet mindezt pozitívumként tálalta, miszerint egyes VPN-megoldásokkal elérhetővé maradt a világháló külföldi része.

Más kérdés, hogy a Kreml minden eszközzel igyekszik ellehetetleníteni ezek használatát. Közel 200 ilyen szolgáltatást blokkolnak országszerte, idén tavasszal pedig egy olyan törvénymódosítást hoztak, ami már az internetkorlátozások megkerülésére vonatkozó információk terjesztését is bűncselekménynek minősíti.

Nem új történet

Az önálló orosz internet gondolata nem a lassan három éve zajló ukrán háborúval összefüggésben született meg. A kormányzat már 2019-ben lázasan dolgozott a feladat technológiai megvalósíthatóságán egy előző év decemberében benyújtott törvényjavaslat kapcsán. Utóbbit eredetileg azért terjesztették be, hogy egy esetleges külföldi kibertámadás esetén az állam kötelezhesse az orosz internetszolgáltatókat arra, hogy belső hálózatukat úgy legyenek képesek leválassztani a globális internetről, hogy a netes kommunikáció az országon belül zavartalanul működjön tovább. 

Az ukrán invázió után a külvilág és az orosz digitális szféra kapcsolata csak még tovább távolodott egymástól, mivel vagy önként, vagy szankciós nyomásra, de rengeteg nyugati technológiai cég kivonult Oroszországból. Ezzel párhuzamosan pedig Moszkva egyre több és több külföldi megoldást, szolgáltatást blokkolt és tiltott ki.