A ThreatTrack Security felmérést készített amerikai vállalatok körében arról, milyen napi problémákkal küzdenek a vállalati víruselemzők. 200 biztonsági szakértőt, elsősorban víruselemzőket kérdeztek meg a kutatók, azokat a szakembereket, akik a legjobban ismerik a számítógépes károkozókat és azok kockázatait.
A tanulmány főbb megállapításai:
– A vállalatok több mint fele nem hozza nyilvánosságra, ha biztonsági incidens történik a rendszereiben.
– Sok vállalatnál a feladatokhoz kevés a megfelelően képzett biztonsági szakember.
– A védelmi előírásokat sokszor éppen a felső vezetésbe tartozó munkatársak szegik meg, tehát azok, akiknél a legnehezebb kikényszeríteni a szabályok betartását.
Sumákolással kezelt a problémák
A válaszadók 57 százaléka ismerte el, hogy legalább egy olyan biztonsági incidensről tud, amelyet a munkahelye nem hozott nyilvánosságra, holott azt meg kellett volna tennie. Sok esetben ráadásul nem csak az ügyfelei, partnerei biztonsága miatt kellett volna lépnie, hanem a jogszabályi és egyéb iparági előírásoknak való megfelelőségek előírásai miatt is. Az incidensek eltussolására való hajlandóság amúgy vállalatméret szerint is más és más: az 500 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégek körében 66 százalék jött ki, míg az ennél kisebbeknél csupán 18 százalék.
Julian Waits, a ThreatTrack elnök-vezérigazgatója, riasztónak tartja az eltitkolt incidensek magas arányát. Azt azonban már egyáltalán nem tartja meglepőnek, hogy rendszeresen bekövetkeznek ilyen események, mivel az amerikai vállalatok is folyamatos célpontjai a különböző államokból érkező kiberkémkedési támadásoknak.
Nehézségek vannak, de leküzdhetők...
A válaszadók 38 százaléka érezte úgy, hogy az elmúlt egy évben valamivel könnyebb lett a dolga a kártékony programok elleni küzdelemben. A javulást azzal magyarázták, hogy megfelelő technológiákkal tudták gyarapítani az eszköztárukat, különösen az incidensreagálás terén. Sokan említették az ún. IRT csoport (Incident Response Team) létrehozását mint az incidensek felismerésének, valamint az azokra való reagálásnak és a kárenyhítésnek a hatékony eszközét.
A válaszolók 35 százaléka azt állította, hogy semmi sem változott, azaz nem javultak – bár nem is romlottak – a védekezés esélyei a cégénél. Ugyanakkor szép számmal akadtak olyan válaszadók is (27 százalék), aki egyenesen helyzetük nehezedéséről számolt be. Az összes megkérdezett 40 százaléka panaszkodott arra, hogy a cégénél még mindig nincs elegendő számú, magasan képzett biztonsági szakember.
A biztonsági szakértőket egyébként a a fejlett kártékony programok komplexitása állítja a legnagyobb kihívás elé: 67 százalékuk jelölte meg ezt. Ugyanennyien a malware-ek nagy tömegű terjedését, míg 58 százalékuk a vírusvédelmi technológiák nem megfelelő hatékonyságát jelölte meg nehézségként.
A manager is ember – ezért kiemelt veszélyt jelent a biztonságra
A megkérdezettek nem kímélték a menedzsmentet sem. 56 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt egy évben a vállalatuk vezető beosztású dolgozóinak számítógépéről vagy mobil készülékéről is távolított el olyan nemkívánatos kódot, amely adathalász levelekben való óvatlan kattintás után került az adott eszközre. 47 százalékuk talált olyan károkozót, amely fertőzött adattárolók (például pendrive) csatlakoztatása miatt került a vezető eszközére.
Szintén magas az aránya azoknak a fertőzéseknek (45 százalék), amely arra vezethető vissza, hogy a felsővezető odaadta családtagjaiknak a gépét. És persze a felnőtt tartalmakkal kecsegtető weboldalak meglátogatása is előkelően szerepelt: a fertőzések 40 százalékát ez képviselte. Mondhatnánk persze, hogy a menedzsmentet is emberekből áll, de a probléma nem intézhető el ennyivel. A védelmi előírások betartását ugyanis épp a szervezetek legfelső szintjén a legnehezebb kényszeríteni.
Az elemzés teljes terjedelmében letölthető a ThreatTrack Security oldaláról.
(A cikk a Biztonságportálon megjelent írás szerkesztett változata)
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?