Több borítékolható megállapítás mellett néhány érdekes számot is találunk abban a hazai reprezentatív kutatásban, amelyet  a DisplayNOW hirdetési webshop publikált. A készítők összefoglalója szerint például nem szeretjük, ha lódít, ha irritálóan tolakodó, ha harsány és ha unásig ismétlődik egy internetes reklám. Szeretjük viszont a jó reklámzenét, a humort, a szép képeket és ha frappáns a sztori. Ha pedig egy online reklám szerethető, hatására többet is vásárolunk, kiváltképp a nők.

Stop, politika!

A nem túl nagy meglepetés feliratú kalapba kerülhet az az adat is, miszerint az embereket téma szerint leginkább a politikai reklámok idegesítik fel internetezés közben. Ezt a típusú tartalmat a megkérdezettek 12 százaléka említette. Az arány nem tűnik magasnak, de ha hozzátesszük, hogy a második helyezett gyógyszerreklámok 4, a "bronzérmes" női intim termékek pedig csak 3 százalékos említéssel kerültek fel a lista élére, jól kidomborodik a politikai hirdetésekkel szembeni ellenállás nagyságrendje. (Ebből a szempontból rossz hír, hogy a jövő tavaszi választásokig biztosan nem fogunk kevesebb dózist kapni ezekből.)

De még a politikusoknál is elutasítóbbak a magyar netezők az igénytelenséggel szemben. A megkérdezettek közel harmada (31%) ki nem állhatja, ha a reklám tartalma nem hihető, irritáló, negatív, ha túl harsány, agresszív, vagy éppen idegesítő a zenéje. Emellett nem szeretik a tolakodó, túl sokat ismétlődő, bugyuta reklámokat sem.

A zavaró reklámokkal szemben a legtöbb válaszadó a színvonalas, pozitív kivitelezést értékeli a legjobban egy internetes reklámban (19%). A leggyakoribb reklámelemek, melyek szerethetővé tesznek egy reklámot, a zene, a humor, a szép képek és a dinamikus tempó. Arányát tekintve a sorból a zene emelkedik ki, majd a humor, előbbi 58, míg utóbbi 22 említést kapott. Ugyancsak szeretjük, ha egy videós hirdetés sztorija frappáns, megjegyezhető.

Az 1000 válaszadó 147 olyan márkára emlékezett, amit kedvel, viszont csak 47 olyanra, aminek a hirdetése zavarta őket. Akik említettek olyan online reklámot, ami tetszett nekik, vagy egyszerűen csak fel tudtak idézni részleteket a reklámból, azok számottevően többen (36%) állítják, hogy vásároltak a reklám hatására, mint az átlag (20%).

Demográfiai változók

Természetesen az online reklám hatása más és más egyes demográfiai csoportok esetében. A nők 21 százaléka vásárolt az interneten látott hirdetés hatására, míg a férfiaknál csak 18 százalék állította ugyanezt. Különösen a 18–39 éves nők körében magas, 26 százalékos a vásárlási hajlandóság az online reklámok hatására. A nők számottevően jobban emlékeznek a reklámokban látott márkára, termékkategóriára és a konkrét részletekre. Számukra fontosabb a reklám kivitelezésének a minősége is.

Ahogy az várható, a fiatalok a legkevésbé elutasítók az online hirdetésekkel szemben, a korral pedig egyenes arányban nő a reklámkerülés. A 18–39 évesek közül csupán minden hatodik nyilatkozott úgy, hogy kifejezetten kerüli az online hirdetéseket. A 40–59 éveseknél már 19 százalék ez az arány, míg a 60 év felettiek 30 százaléka elutasító az online hirdetésekkel szemben. Az idősebbek körében az online hirdetések hatékonysága is alacsonyabb: a 60 év felettieknél az átlagosnál alacsonyabb volt a hirdetések hatására történt vásárlások aránya.