Terheli-e személyi jövedelemadó az e-kereskedelemben eladóként résztvevő magánszemélyeket? Most megtudhatja a legfontosabb szabályokat.

Idén az adóhatóság kiemelten vizsgálja az internetes kereskedelmet. A vizsgálat az aukciós online portálokon magánszemélyként értékesítőkre is kiterjedhet. Kell-e nekik az aukciókból származó bevételeik után személyi jövedelemadót fizetni, és ha igen, mennyit?

Ezt a témát járták körül a Vatera és a Deloitte tanácsadó cég szakértői. Az aukciós online portál piacterek üzletágáért felelős vezetője, Szanitter Áron bevezetőjében kitért arra, hogy cége eddig igyekezett távol tartani magát attól, hogy felhasználóit adójellegű ügyekben tájékoztassa. Ezen azért változtattak, hogy eloszlassák az ügyfelek indokolatlan félelmeit. 

A bűvös bevételi határ 600 ezer forint

Az egyik legfontosabb tudnivaló, hogy 2012. január 1-je óta az ingóságok eladásából származó bevétel után évi 600 ezer forintig még az üzletszerűen folytatott értékesítés esetén sem kell személyi jövedelemadót fizetni, illetve ezzel kapcsolatban bevallást készíteni.

A Vaterán az eladók a felhasználói fiókjukban ellenőrizhetik a számlázási adataik alapján, hogy túllépték-e ezt a határt. Figyelembe kell azonban venniük az egyéb online helyeken értékesített ingó vagyon bevételi értékét is, ezek együttese számít bele a 600 ezres limitbe. Ezzel kapcsolatban Szanitter Áron megjegyezte, hogy már csak azért sem indokolt a felhasználók aggodalma, mert náluk az eladók 97 százalékának éves forgalma nem éri el a szóban forgó felső határt.

Adózni természetesen nem a teljes bevétel, hanem csak az értékesítésből származó jövedelem után kell. Ezt úgy tudjuk kiszámítani, hogy a bevételből levonjuk a termékhez kapcsolódó költségeinket, használt termék esetében a korábbi vételárat, illetve azt a költséget, amit esetleg a termék feljavítására fordítottunk. Ha nincs már meg a vételárat bizonyító blokkunk, akkor a bevétel 25 százalékát tekinthetjük az értékesítésből keletkezett jövedelemnek – mondta el Horváthné Szabó Beáta, a Deloitte adószakértője. Ha az így képződött összjövedelem nem éri el az évi 200 ezer forintot, akkor ugyancsak nincs további teendő, az összeg nem adózik. Az efölötti tételek után viszont már 16 százalék adót kell május 20-ig megfizetni.

A 200 ezer forintos jövedelemhatár az üzletszerű tevékenységet folytatókra nem vonatkozik, nekik be kell jelentkezniük az adóhatósághoz. Üzletszerűnek tekinthető ha az eladó rendszeresen és jövedelemszerzés céljából értékesít az online piactéren.

Ha valaki csak alkalomszerűen árulja saját megunt használt tárgyait – melyből jövedelme nem vagy csak alig származik –, a 600 ezer forintos határ érvényes, tehát addig nem kell adóznia. Ám ha valaki túllépte ezt a határt – hívta fel a figyelmet a Deloitte szakértője – a 600 ezer forint feletti részből realizált jövedelem után a személyi jövedelemadó mellett egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie.

Bizonylatot mindig kell adni a vevőnek

A Vatera-vezető fontosnak tartotta azt is megjegyezni, hogy alaptalanok az aggodalmak az ügyféladatok kezelésével kapcsolatban is. Az adóhatóságnak nincs joga arra, hogy általában elvigyen felhasználói adatokat a cég adatbázisából, mert ez már az adathalászat kategóriája. A NAV arra jogosult, hogy konkrét személyekre vonatkozó adatokat kérjen be. Tavaly a 2,5 millió felhasználói fiókkal rendelkező Vatera 120 személlyel kapcsolatban kapott ilyen megkeresés, amiből 93 érintettnek az adatai jutottak el az adóhatósághoz, a többieknél nem egyeztek száz százalékosan az adatok, így azokat nem is adta ki az aukciós oldalt üzemeltető Allegro Group.

Az adóhatóság mostanában az internetes piactereken és apróhirdetési oldalakon is tart próbavásárlást, az ellenőrzés során legtöbbször a nyugta- és számlaadási kötelezettséget ellenőrzik. Nem árt tisztában lenni azzal, hogy ha magánszemélyként és nem üzletszerűen értékesítünk, akkor is kell a tranzakcióról bizonylatot adnunk a vevőnek, amely rögzíti, hogy mit adtunk el, mennyiért és mikor. Ebben az esetben a bizonylat akár kézzel is megírhatjuk, és aláírásainkkal hitelesítjük.

Az adózással kapcsolatos információkat a Vatera a jövő héttől egy külön erre szolgáló microsite-on is elérhetővé teszi.

Közösség & HR

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.