Már el is készült az első, korai prototípus. A lehetőségek szinte korlátlanok egy új eljárásnak köszönhetően.

A brit chipfejlesztő vállalat amerikai kutatókkal karöltve fejleszt emberi agyba ültethető implantátumot. Elsődleges cél a mozgásszervi bénultságban szenvedő, szélütésen átesett vagy Alzheimer kórral küzdő alanyok életszínvonalának javítása. Az új lapkák a koponyán belülre kerülnének a tervek szerint, szenzoros visszacsatolást biztosítva és a mindennapi feladatokat segítve ezáltal.

Csatlakozás a digitális világ és a testszövetek között

Az első, korai prototípus eszközök már létre is jöttek, de a végleges, kereskedelmi forgalomban kapható termékre még várni kell. Jelenleg az ARM processzorai azokba az implantátumokba kerülnek, amiket a Washingtoni Egyetem szenzomotoros kutatással foglalkozó központja (Center for Sensorimotor Neural Engineeering, CSNE) fejleszt.

A legnagyobb kihívás a működéshez szükséges energia biztosítása és az eszköz által generált hő, nyilatkozta a BBC-nek az ARM egészségügyi technológiákért felelős igazgatója. Peter Ferguson elárulta, hogy a CSNE ultrakicsi és nagyon alacsony energiaigényű chipeket kért tőlük a feladat megoldásához. Az első, bénulás utáni mozgáskészség helyreállítására vonatkozó korai kíséretek ígéretes eredményekkel zárultak.

Az MIT Technology Review szerint a kutatás végső soron elhozhatja az agyban kialakuló bonyolult jelek értelmezésének lehetőségét. Digitalizálásukkal elektronikusan feldolgozhatóvá válnak, ennek következtében pedig kvázi kívülről, számítógépes rendszerekkel lesznek irányíthatók a test izmai.

Szuperemberek kora

Nem az ARM az egyetlen, ami a kiborgok jövőjén dolgozik. Elon Musk a Tesla és a SpaceX alapítása után ismét új dologba fogott. A Neuralink nevű társaság talán a dél-afrikai származású amerikai üzletember eddigi legambiciózusabb projektjét gondozza: olyan technológiát fejleszt, amely a megszokottnál jóval hatékonyabb, közvetlen "szélessávú" kapcsolatot tenne lehetővé az emberi agy és a számítógépek, praktikusan a mesterségesintelligencia-programok között.
 


A kutatótársadalom egy része meg van győződve arról, hogy az emberiség elavulttá válik, ha nem él a kiborggá válás eszközeivel, lehetőségével. A kiborgok, mint entitások, már most elismertek a brit törvények szerint, miután Neil Harbrisson művész koponyaimplantátumot kapott színvaksága kezelése céljából. A kérdés tehát nem az, hogy lesznek-e szuperemberek, hanem az, hogy mikor bukkan fel az első néhány közülük.

Az elmélet ugyanis hiába tűnik egyszerűnek, a kihívás óriási. Az agyi jelek feldolgozásához hatalmas számítási teljesítmény kell, egy koponyába beleférő, átlagos mai system-on-a-chip (SoC) tudása pedig bőven elmarad a szükségestől. Arról nem is beszélve, hogy a fogyasztás csökkentése tekintetében is bőven van még mit tenni. És ott van még a biztonság kérdése is: a testbe ültethető elektronikus eszközök kívülről, vezetékek nélkül történő meghackelése elég régóta aggasztja a téma iránt érdeklődőket.

Cloud & big data

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.