Az EU versenyjogi szabályozásért is felelős alelnöke, Margrethe Vestager május elején közölte, hogy az Európai Bizottság már javában vizsgálja, miként lenne képes a szabályozási oldalról biztosítani a Google, a Meta, a Netflix és más online szolgáltatók közvetlen hozzájárulását a távközlési hálózat működési költségeihez. A Reuters akkori beszámolójában felidézte, hogy az Európai Távközlési Hálózatüzemeltetők Szövetségének adatai szerint hat amerikai nagyvállalat, a Meta, az Alphabet, az Apple, az Amazon, a Microsoft és a Netflix együttesen a globális adatforgalom több mint 56 százalékáért felelős, ezeknek évi 20 milliárd eurós hozzájárulása a hálózati költségekhez pedig közvetett módon évi 72 milliárd eurót jelentene az EU gazdaságának.

A forgalmi arányok az EB szerint is felvetik a méltányos teherviselés kérdését, miután az érintett piaci szereplők óriási adatforgalmat generálnak az üzletükkel, mégsem járulnak hozzá semmivel a forgalmazást lehetővé tévő vagy annak bővítését célzó befektetésekhez. A hírügynökség azonban a héten egy civil jogvédő szervezetek által jegyzett nyílt levélről is beszámolt, amelyik arra figyelmezteti a Bizottságot, hogy terveivel éppen hogy aláásná a nyílt internetet támogató európai hálózatsemlegességi szabályokat. A 17 európai ország összesen 34 civil szervezetétől aggodalmát fejezte ki Vestager múlt havi közlései miatt.

Pedig már ki vannak fizetve

Az említett szabályok röviden azt mondják ki, hogy az internetszolgáltatók nem blokkolhatják vagy korlátozhatják a forgalmat annak érdekében, hogy bizonyos szolgáltatásoknak elsőbbséget biztosítsanak. Az European Digital Rights, a Civil Liberties Union for Europe, az Electronic Frontier Foundation és más szervezetek szakértői viszont attól tartanak, hogy mindez felhígulna, ha a nagy tartalom- és alkalmazásszolgáltató vállalatok beszállnának a távközlési hálózatok finanszírozásába, és az elképzelést a Trump-kormányzatnak azzal a kísérletével hasonlítottak össze, amelyik a hálózatsemlegesség védelmének felszámolására irányult az Egyesült Államokban.

A levél bírálatot fogalmaz meg az uniós távközlési vállalatokkal szemben is, amelyek jó tíz éve kardoskodnak a javaslat mellett. Az aláírók rámutatnak, hogy az EU hálózatsemlegességi törvénye lehetővé teszi az európai felhasználóknak, hogy tetszés szerint vegyék igénybe az internetszolgáltatóiktól megvásárolt sávszélességet, így akár a Netflix, a YouTube, a Facebook, akár valamilyen kisebb, helyi weboldal vagy alkalmazás elérésére. Az európai távközlési vállalatok ezzel saját internetes ügyfeleiktől szedik be az ellenértéket annak, hogy hálózatukon keresztül továbbítják a megfelelő adatokat, így a nagy online üzletek bevonásával duplán fizettetnék ki ugyanazt a szolgáltatást.