Elkerülhetetlen, hogy a világ megváltozzon körülöttünk, és egyre több mindennapi használati tárgyat kapcsoljanak a világhálóra - állapítja meg az Ericsson ConsumerLab kutatása. A hálózati eszközök piacán érdekelt cégnek persze nyilvánvalóan jól jön, ha a villanykörtétől a fűnyíróig egyre több eszköz "száll be" az internetbe.
Dolgok és az ő internetük
Az internet of things, vagy magyarul dolgok internete ma már gyakran elsütött, divatos kifejezéssé vált. Már ma is tetten érhető ez a folyamat: egyre több tárgyunkba kerül szenzor és internetkapcsolat. Az előrejelzések szerint ez nem áll meg az autók vagy a tévék szintjén, hanem a termosztáttól a hűtőszekrényig sok-sok hagyományos használati eszköz válhat okos, kommunikációra, visszajelzésekre képes tárggyá.
A hivatkozott kutatásban a technológiai újdonságok iránt átlagnál fogékonyabb okostelefonos felhasználókat kérdeztek meg a témával kapcsolatban. Kiderült, nagy részük azt várja, hogy három éven belül házának ajtaja jelenlététől nyíljon és záródjon, autója magától parkoljon, a bevásárlást pedig mobiljáról intézhesse. Érdemes hozzátenni, hogy ezek a lehetőségek kisebb vagy nagyobb befektetéssel, már mind rendelkezésre állnak ma is. Különösen furcsa a mobilról intézett bevásárlás témája, hiszen ilyesmit bárki megtehet akár itthon is egy interneteléréssel rendelkező telefonnal.
Képernyők előtt élünk
A felmérés egyik érdekesebb eredménye, hogy a fiatalabb felnőtt korosztályok már összességében többet, vagy nagyságrendileg hasonló időt töltenek képernyők (beleértve a mobil eszközök kijelzőit is) előtt, mint munkával és tanulással.

Az Ericsson kutatói úgy látják, ez kihat a fiatalabb generációk látásmódjára is. A nagyobb digitális dózis megváltoztatja az emberek fizikai világhoz való viszonyát is. A fiatalabb generáció számára a képernyő nem elsősorban a tévé, hanem az interaktív, online asztali és mobil eszközök kijelzője. Ezeken keresztül ismerjük meg a világot, ezért elvárjuk, hogy a világ viselkedése is hasonlítson eszközeink viselkedéséhez - vélekednek a szakemberek.

Nem meglepő módon, a fiatalabbak digitális tartalomfogyasztási szokásai eltérő hangsúlyokat mutatnak. Számukra egyre kevésbé releváns forrás a tévé, és egyre nagyobb figyelmet kap az online közösségi élet. A mobil eszközökkel elterjedő interaktív felületek pedig egyfajta elvárásként jelennek meg a fiataloknál azokban a helyzetekben is, amikor egy hagyományosan nem digitális létre tervezett tárgyat használnak.
A farok csóválja
A számítógépek és az online világ felépítése sokáig a valóság működését utánozta, hogy egyszerűbb dolga legyen a felhasználóknak. Mostanra eljutottunk oda, hogy a digitális világot akkor is megértjük, ha csak a saját törvényeinek megfelelően működik. Mivel az újabb generációk már egészen fiatalon találkoznak a minket körülvevő képernyőkkel, éppen fordított a kapcsolat a digitális és a fizikai világ között. Már azt várjuk el, hogy a fizikai világ utánozza a virtuálist, az internet világát. Ennek következményei is lesznek: a tárgyaknak is reagálniuk kell az érintésekre, és tudniuk kell kezelniük információkat - reménykednek az Ericsson szakértői egy számukra nagyon szép, új megrendelésekben bővelkedő világban.
A kutatás összegzése arra jut, hogy az internetnek köszönhetően már a közeljövőben nagyot változik a minket körülvevő fizikai világ is. A tárgyak egyre nagyobb része lesz online, az információk a felhőbe költöznek, és így szinkronizálódnak majd különböző eszközeinken. Így mindennapjaink helyszínei, tárgyai és történései is megváltoznak, annak az állandó kapcsolatnak és interaktivitásnak köszönhetően, melyet most még elsősorban online képernyőink előtt élünk meg.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?