A biztonsági riasztások csak jönnek és jönnek, ráadásul több mint felük téves. Hogyan kell ezeket kezelni?

Hogyan kezelik a vállalatok a biztonsági riasztásokat? Ezt vizsgálta az IDC egy a FireEye megbízásából készített kutatásában tavaly év végén. Ez különösen azért érdekes kérdés, mert egyrészt a válaszadók 15 százaléka úgy nyilatkozott, hogy havonta átlagosan 50 ezer riasztást detektálnak, de további egyharmaduk is 10 és 50 ezer közöttit kell kezeljen. Még érdekesebb a kérdés, ha azt is hozzátesszük, hogy ezeknek a riasztásoknak több mint a fele téves. A kutatók ezzel összefüggésben azt is vizsgálták, hogy mennyi erőforrást köt le a riasztások kezelése, és hogy milyen gyorsan reagálnak azokra. A felmérésről a Biztonságportál készített összefoglalót.

Van itt spórolási lehetőség bőven

Az IDC szerint azokat lehetne spórolni azzal, ha úgy terveznék meg a fejlesztésekkel, beruházásokat, hogy azok az incidensek gyorsabb, és nem utolsósorban pontosabb felismerését is segítenék.

A biztonsági riasztások mennyisége az egyes szervezeteknél*

* A válaszadók százalékában (Forrás: FireEye)

De mire meg el a riasztáskezelésnél a pénz? A vállalatok 35 százaléka úgy nyilatkozott, hogy havonta 500 munkaórát fordítanak a riasztásokat elemzésére, kezelésére, azaz három szakembernek kell(ene) ezzel foglalkoznia teljes munkaidőben. Csakhogy a szervezetek háromnegyedénél nincs erre a feladatra dedikált munkakör. A riasztások kezelését az egyes IT-területek sokszor egymástól függetlenül végzik, ami az események közti korreláció kimutatását és a beavatkozások koordinálását is nehezítheti.

És ekkor még itt vannak a téves riasztások

Az nagyon komoly probléma, hogy a biztonsági riasztásoknak több mint a fele téves, amit még az is tetéz, hogy az összes riasztás harmada redundánsan is megjelenik meg a rendszerben amiatt, mert a szervezetek rendszerint több olyan platformot is használnak, amelyek ezeket a riasztásokat detektálják.

Emiatt nagyon nehéz kiszűrni a valóban fontos eseményeket, így a szakemberek sokszor árnyékra vetődnek, miközben a valódi veszélyt mutató riasztás elsikkadhat. A hibalehetőségek csökkenthetők automatizált technológiákkal, akárcsak olyanokkal is, melyek kiszűrik a duplikátumokat a riasztások tömegéből. Csakhogy ilyen eszközt csupán a válaszadóknak 42 százaléka használ. Azaz több mint a felük jó esetben manuálisan végzi el ezt a munkát.

Lassítja a reakcióidőt

Ahol nem alkalmaznak automatizált megoldásokat, valamint korszerű anomáliadetektáló eszközöket, jellemzően lassul a valóban releváns eseményekre való reagálás. A felmérés szerint a megkérdezettek 75 százaléka 5 órán belül tud valamiféle választ adni a kritikus riasztásokra. 60 százalékuknál a mérsékelt besorolású jelzések kiértékeléséhez 6-12 óra kell, míg harmaduknál az alacsonyabb prioritású események feldolgozása több mint egy napig tart.

A támadóknak ez nagyon kényelmes pozíciót biztosít: nem kell kapkodniuk, mivel a nemkívánatos tevékenységeik felismerése nem megy egyik percről a másikra.

| Create infographics

A FireEye biztonsági stratégája, Joshua Goldfarb szerint a felmérésből mindenekelőtt az vált világossá, hogy olyan riasztásokra van szükség, amelyek pontosak, és lehetőséget adnak a gyors beavatkozásra. Ezzel persze nem mondott nagy újdonságot, hiszen ha például egy vírusvédelmi eszközt nézünk, legalább annyira számít a detektálási képessége, mint az, hogy minél kevesebb vakriasztást adjon.Másrészt – állítja Goldfarb – mindig mérlegelni kell, hogy a mennyiségre vagy a minőségre hajtunk. Persze önmagában az sem üdvözítő. Ha ugyanis százezer riasztásból automatizáltan kiszűrjük a 100 valóban veszélyt jelzőt, nagy lesz a valószínűsége, hogy a maradék 99 900-ban is maradnak vizsgálandó események, csak épp nem tudunk róluk.

Persze ha nem szelektálunk, akkor sem vagyunk előrébb: melyik szervezet tudna annyi erőforrást biztosítani, amely elegendő százezer riasztás kezelésére.

Megoldás egyelőre nincs, illetve az egyre népszerűbb, a fejlett adatelemzési eszközöket is használó anomáliadetektáló rendszerek ezen a téren is sokat segíthetnek.

A kutatás teljes anyaga egy kattintásnyira tölthető le.

Biztonság

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.