Ugyan azt kicsit túlzás állítani, hogy ahány ember, anyiféleképpen reagálhatnak ugyanarra a gyógykezelésre, de az már az orvostudományban is bizonyított tény, hogy az eltérő életvitelű, korú páciensek számára más és más kezelési módszer lehet a leghatékonyabb. Ezt a felismerést igyekszik az információtechnológia modern eszköztárával kihasználni egy egyetemi kutatókból álló csapat.
Adat itt, adat ott
A technológia fejlődésével egyre többféle információ áll rendelkezésre, amelyek egy beteg kezelését könnyíthetik. Ezeket az adatokat azonban megfelelő formában kell szűrni, elemezni ahhoz, hogy valódi segítséget jelentsenek. Ezen kívánnak dolgozni a Carnegie Mellon Egyetem és a Pittsborgh-i Egyetem tudósai, akik a nagy mennyiségben és változatos formában keletkező adatokat (big data) fejlett analitikai megoldásokkal ötvözve igyekeznek áttörést elérni az orvostudományban.
A projekt keretében az elektronikus egészségügyi kartonok, képi formában tárolt vizsgálati eredmények, gyógyszerezési történet, egészségbiztosítási adatok, valamint hordozható okoseszközök által képzett hatalmas adattömeget vetik alá mesterséges intelligenciával segített elemzésnek.
Végső célként olyan, mindennapi életben használható termékeket, szoftvereket akarnak kifejleszteni, amelyekkel nem csupán egy-egy betegség kezelésére adhatnak megalapozott tanácsot, de minden egyes embernél egyedi, a számára leghatékonyabbnak tartott módszert javasolhatják.
Közösségi tudásra építenek
A projektvezető elmondása szerint jelenleg arra öszpontosítanak, hogy a gyógyászati központból érkező, anonim adatokon "gyakorlatozva" megtalálják a legjobb módját annak, hogy a gépi intelligencia a lehető leggyorsabban és legpontosabban tudja feltérképezni a különböző helyekről, emberektől származó információkat.
Például egy olyan súlyos betegség, mint a rák esetében is számos kezelési technológia áll már az orvosok rendelkezésére. Ahhoz azonban, hogy egy adott személy számára a leginkább gyógyulással kecsegtető opciót kiválasszák, nem elég a doktorok tapasztalata. A big datában rejlő potenciál lehetővé teszi, hogy a konkrét beteghez hasonló életkorú, életvitelű embereken korábban elvégzett kezelések eredményeit összegezzék, és azok tükrében javasoljanak személyre szabott módszert.
A sikeres kezelési tanácsadás mellett nagy reményeket fűznek a projektben résztvevők ahhoz, hogy a halálos betegségek elleni kutatásokat is képesek lesznek támogatni, illetve olyan riadórendszert fejleszteni, amelyek automatikusan figyelmeztetik az illetékeseket, ha egy fertőző betegség elterjedésére utaló jelek bukkannak fel. Utóbbit egyébként már a közösségi média eszköztára is képes támogatni.
Mobilos apptól az öntanuló algoritmusig
Az egyetemi összefogás első kézzel fogható eredménye egy mobilos alkalmazás lehet. A várhatóan egy éven belül elkészülő app életmódtanácsokkal, egészségügyi javaslatokkal látja majd el a felhasználókat. A programba épített mesterséges intelligencia a tervek szerint a megadott információk alapján képes lesz figyelmeztetni a tulajdonost, hogy mikor és milyen típusú orvoshoz érdemes fordulnia egészsége megőrzése érdekében.
A távolabbi tervekben ennél is összetettebb megoldások szerepelnek. Például más rendszerekbe illeszthető öntanuló algoritmusok, szoftverek és egyéb, egészségügyi szolgáltatások. Ha minden rendben halad, 5-6 éven belül akár tucatnyi ilyen, a gyakorlatban hasznosítható termék "gurul le" a kutatók gyártósoráról.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?