
A virtuális térből a fizikaiba is kiterjesztette képességeit a Claude. Az Anthropic a múlt héten mutatta be azt a rendszerét, amely MI-ügynökökkel akár önállóan is képes laboratóriumi berendezéseket vezérelni, azokkal kísérleteket végrehajtani. Ezzel a Claude a digitális térből átlépett a fizikaiba: képes átvenni ipari és tudományos környezetek fizikai folyamatainak vezérlését is.
A Model Hardware Standard (MHS) nevű rendszerben, amelynek egyelőre csak a preview-ja érhető el, Claude-ra épülő ügynökök programkódon keresztül kommunikálnak a laboratóriumi eszközökkel. A támogatott berendezések köre meglehetősen széles, az összetett mikroszkópoktól a különböző lézerberendezéseken át a robotkarokig terjed.
Az MHS szabványosított meghajtóprogramon keresztül kezeli a berendezéseket. Ez fordítja le az adatokat a számítógép operációs rendszere és a hardvereszköz között. Az MHS drivere olyan egyszerű parancsokat használ, mint az „olvasás” (amikor például hőmérsékletet akar lekérdezni) vagy „írás” (amikor hőmérséklet akar beállítani).
A driver biztosítja azt is, hogy az eszközök és az ügynökök megtalálhatják egymást és kommunikálhatnak hálózaton keresztül anélkül, hogy egy speciális fordítóprogramra lenne szükségük. Segít megértetni az MI-ügynöknek, hogyan kell használnia egy korábban még soha nem látott eszközt. Olyan információkat ad át a berendezés jellemzőiről, melyeket pusztán a kódból nem feltétlenül lehet kiolvasni, például egy robotkar súlyát, ami fontos lehet a biztonságos kezeléséhez.
Mint az Anthropic ismertetőjében olvasható, ezeket az információkat – melyeket jellemzően papíralapú kézikönyvekből lehet kiolvasni – az ügynököknek természetes nyelven lehet átadni. Ezekből aztán MHS drivere automatikusan létrehoz egy olyan referenciafájlt, amely alapján egy MI-ügynök pontosan tudja, hogyan és milyen kísérletek elvégzésére tud használni egy eszközt.
A labor teljes rangú munkatársa
Így az MI már nem csupán digitális asszisztens, amely segít adatokat, kísérleti eredményeket kiértékelni. Önállóan megtervezi egy kísérlet lépéseit, beállítja a laborműszereket, összegyűjti majd kiértékeli az eredményeket, és szükség esetén módosított paraméterekkel megismétli a folyamatot.
Az Anthropic állítása szerint a rendszert már tesztelik többek között a Howard Hughes Medical Institute-ban, a Carnegie Mellon Egyetemen, a Genentech biotechnológiai vállalatnál és a kvantumszámítógépeket fejlesztő QuEránál is.
Az MHS jól mutatja az MI-ügynökök fejlődési irányát. Kezdetben elsősorban információt dolgoztak fel és digitális feladatokat hajtottak végre egy rendszeren belül. A következő lépés az volt, hogy az ágensek kapcsolatot tudtak létesíteni külső alkalmazásokkal és informatikai rendszerekkel. Az Anthropic ezt a modellt terjesztette ki a fizikai világra. A vállalat különösen nagy lehetőséget lát a biotechnológiában, a gyógyszerkutatásban, a robotikában és a kvantumtechnológiában. A gyógyszerfejlesztésben már most is gyorsan terjednek az MI-alapú módszerek, amelyekkel például a fehérjeszerkezetek modellezésére és új hatóanyagok azonosítására használják.
Az Anthropic most azon dolgozik, hogy maximálisan biztonságossá tegye az MHS-t, hogy a rendszer autonóm ügynökei ne hajthassanak végre hibás utasításokat.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?