A Bloomberg New Energy Finance szerint a 2020-as évek közepére az adatközpontokban használt akkumulátorok harmada lítium-ionos lesz.

Jelenleg az adatközpontok számítanak az ólomalapú akkumulátorok legnagyobb felhasználóinak. Az adatközponti szünetmentes tápegységekben szinte kizárólag ezt a technológiát használják. A Bloomberg New Energy Finance szerint azonban már megindult a fordulat: 2025-re az adatközpontokban a szünetmentes kapacitás harmadát adják majd a lítium-ionos akkumulátorok.

A változás összefügg az adatközpont-piac átalakulásával is. A piacot egyre inkább a nagy szolgáltatók (Amazon, Facebook, Google, Microsoft stb.) "hiperskálázható" központjai uralják, amelyeknél minden százalék energiamegtakarítás óriási előnyt jelenthet. A nagy internetes cégek létesítményeiben a becslések szerint 2025-re a lítium-ionos technológia a globális átlagnál jóval magasabb arányt fog képviselni, és akár az 55 százalékát is adhatja adatközpontjaik tartalékkapacitásának.

Nagyon fontos változást hoz az IoT is. A dolgok internetéhez köthető rendszerek egyre közelebb kerülnek a hálózat pereméhez, mivel így gyorsabb reakcióra, jobb teljesítményre képesek. Mivel így nehezebbé válik a karbantartás, az áramellátást folyamatos biztosításához olyan áramforrásokra, például szünetmentes tápegységekre van szükség, melyek nem igényelnek rendszeres karbantartást.

Az ár egyelőre az ólomra szavaz

Jelenleg az ólmos-savas, azaz VRLA (Valve Regulated Lead Acid) akkumulátorok uralják az adatközpontokat, bár 2016-ban a Schneider Electric megjelent az első adatközponti lítium-ionos szünetmentestápegység-technológiával (UPS – Uninterruptible Power Supply). Mivel azonban ezekből sok kell, kulcsfontosságú az ár, és abban még a VRLA technológia vezet.

Ugyanakkor a gyártási kapacitások növekedésével (ebben a Tesla óriásgyárának és más beruházásoknak is komoly szerepe van) az árelőny egyre gyorsabban olvad majd, így egyre nagyobb szerepet kapnak a döntésben azok az érvek, melyek a lítium-ionos rendszerek mellett szólnak. A Bloomberg New Energy Finance szerint azonban még így is csak 2020 környékére várható, hogy a lítium-ionos technológia meglódul, és állva hagyja a hagyományos ólmos-savas technológiát (lásd az alábbi grafikont).

 
Bloomberg New Energy Finance 2018
Infogram


A lítium-ionos rendszerek jobb teljesítményt nyújtanak, többek között azért is, mert a VRLA-khoz képest kétszer hosszab ideig, akár 10 évig is képesek üzemelni. Mindez nagyobb energiasűrűséggel párosul: egységnyi VRLA-akkumulátor teljesítményét 75 százalékkal kisebb és 30 százalékkal könnyebb lítium-ionos akkumulátorban lehet megvalósítani. Ráadásul rugalmasabban alakíthatók a különféle piaci szektorok és a különböző méretű adatközpontok igényeihez.

Hiába drágább a lítium-ionos akku, a karbantartási költsége viszont nagyon alacsony, így lényegesen alacsonyabb lesz a TCO-ja (Total Cost of Ownership – teljes birtoklási költség). További megtakarítást jelent a kisebb hűtési igény. A lítium-ionos UPS-ek 40 Celsius-fokon is tudnak üzemelni a teljesítmény csökkenése nélkül.

Cloud & big data

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.