Az elsősorban (de nem kizárólag) a fiatalokra jellemző képernyőfüggőség és általában a közösségi platformok okozta veszélyek problémaköre sem globálisan, sem Magyarországon nem számít újdonságnak. Nem teszi egyszerűbbé a helyzetet, hogy a felhasználók aktivitásából élő techcégek finoman szólva sem törik össze magukat a helyzet javítására, miközben a témában indított bírósági eljárások kapcsán felmerülő, látszólag súlyos összegeket gyakorlatilag mellényzsebből kifizetik a heti szinten dolllármilliárdokat pörgető internetes óriások.

Kicsiben kezdenek, jelképesen támogatnak

Szingapúrban egészen érdekes megoldással igyekeznek felvenni a harcot a hírfolyamok szakadatlan és értelmetlen görgetésével (doomscrolling). A The Straits Times beszámolója alapján az ötlet az, hogy az állampolgárokat egy nagyszabású olvasási programba vonják be, amely a remények szerint képes lehet megnyerni az embereket, hogy letegyék telefonjukat és görgetés helyett rendszeresen lapozgassák a hagyományos könyveket.

A Nemzeti Könyvtári Tanács (NLB) által kezdeményezett, öt évre tervezett program induláskor igyekszik szerény célokat kitűzni. Ez azt jelenti, hogy arra próbálják rávenni a társadalmat, hogy naponta legalább 15 percet szánjanak az olvasásra. Az olvasási alkalmakat a szingapúriak egy dedikált kormányzati platformon rögzíthetik, amely számos gamifikációs elemmel támogatja a hasznos időtöltésre való "rászokást".

A meghirdetett kihívások, ranglisták, személyes célkitűzések és virtuális jutalmak mellett azonban az állam még a zsebébe is hajlandó kicsit benyúlni, hogy még vonzóbbá tegye a részvételt. A pénzbeli támogatás azonban leginkább jelképesnek tekinthető. A felhasználó egy legalább negyedórás olvasási alkalomért 20 virtuális érmét könyvelhet el naponta maximum egyszer, és amennyiben összejön 1000 kredit, az konvertálható egy szingapúri dollárrá, ami nagyjából 250 forintnak felel meg.

Technológiai keménykedés

A technológiai újításokra mindig fogékony Szingapúr nem csupán pozitív ösztönzőkkel szokta állampolgárait az egészséges életmód felé terelni. A több szigorú jogszabályáról ismert városállamban így került például a pandémia alatt mindenki zsebébe kontaktkövető fityegő, vagy vetették be a városszerte telepített kamerákat és a gépi képfelismerés technológiáját azért, hogy minél több tilosban dohányzót tudjanak azonosítani (és persze súlyosan megbüntetni).

Az olvasás felvirágoztatását célzó friss programra visszakanyarodva végezetül mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy mindez nem sokkal azt követően indul be Szingapúrban, hogy a pár napja kiadott PISA-ranglista szerint a világ legjobban olvasó 15 éves diákjai éppen a városállamból kerülnek ki.