XIV. Leó pápa májusban kiadott első enciklikája, a Magnifica humanitas (vagyis A csodálatos emberiség) a katolikus egyház első olyan hivatalos teológiai dokumentumaként jelent meg, ami kifejezetten a folyamatban lévő digitális átmenetre és a mesterséges intelligencia kihívásaira koncentrál. A levélben az MI tudatosságának kérdése is terítékre került, amivel kapcsolatban az egyházfő határozott álláspontot fogalmazott meg: bár a z MI-modellek szimulálhatják az emberi nyelvet, értelmet vagy empátiát, valójában azonban nem értik, hogy mit hoznak létre. A szeretet, a kreativitás, a tudatosság vagy a felelősség ezek szerint nemcsak hogy nem reprodukálható gépi algoritmusokkal, hanem az arcok, a hangok és a viselkedés utánzása támadást jelent a valódi kapcsolatok és az emberi érintkezés ellen.

Mindez természetesen éles ellentétben áll az iparági vállalatok marketingüzeneteivel, amelyek a technológia folyamatos felértékelésével próbálkoznak a világvége-narratívával vagy a modellek tudatosságának lebegtetésével. A dolog általában igen ellentmondásos, és arra fut ki, hogy a mesterséges intelligenciáról csak az MI-fejlesztőknek lehet értelmes véleménye, de a viták ettől függetlenül egyre szélesebb körben zajlanak. A gépi öntudat kérdését pedig leginkább az Anthropic erőlteti, és a hírek szerint a vállalat vallási vezetők körében lobbizik, hogy komolyan vegyék a mesterséges tudatok létezésének lehetőségét: a New York Times beszámolója szerint a cég hónapok óta bizalmas, titoktartási megállapodásokkal is biztosított találkozókon győzködi őket az érző és gondolkodó modellekről.

A cikk szerint Christopher Olah, az Anthropic társalapítója és vezető kutatója is agresszíven lobbizott a Vatikánban, miután kiderült, hogy mi lehet XIV. Leó pápa hivatalos álláspontját a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, próbálkozásai azonban a jelek szerint nem jártak sikerrel. A Magnifica humanitas bemutatására a vatikáni tisztviselők egy vezető mesterségesintelligencia-céget is meg akartak hívni, és az Anthropicra esett a választásuk az etikus és biztonságos MI-fejlesztésről szóló küldetésnyilatkozata miatt. Miután Dario Amodei vezérigazgató nem volt hajlandó megjelenni az eseményen, a társaságot Olah képviselte, aki előzetesen megkapta a pápa által kiadni kívánt enciklika egy példányát, és annak tartalma miatt visszalépéssel fenyegetőzött – olvasható a NYT riportjában.

Ha még érdekes, öntudatuk az embereknek is van

Visszalépésre végül nem került sor, Olah és csapata pedig hiába lobbizott a pápa tanácsadóinál, a világ egyik legbefolyásosabb (és valószínűleg legnagyobb láthatósággal rendelkező) vallási vezetője teljesen elvetette a mesterséges tudatosság lehetőségét. Az eseményen az Anthropic képviselője megszólalásában is erőltette, hogy vállalatának kutatói olyan struktúrákat találtak, amelyek az "emberi idegtudomány eredményeit" tükrözik, és az introspekció bizonyítékai lehetnek, vagyis a saját magukat vizsgáló programok nemcsak végrehajtják a feladatokat, hanem tudatában is lehetnek annak, hogy miként jutottak az adott eredményre. Az üzenet ezúttal nem igazán ment át, a pápa X-csatornája még október elején is arról írt, hogy egyre sürgetőbbé válik az emberi és gépi alkotások megkülönböztetése.

Eszerint nemcsak esztétikai, hanem ontológiai különbség is van egy művészeti alkotás és aközött, amikor egy gép statisztikai számításokkal hoz létre valamit a mások által alkotott képek milliói alapján. "Az algoritmusokból hiányzik az emberség szikrája", ezért az egyház meg akarja újítani szövetségét a művészekkel és a kulturális intézményekkel, hogy megvédje emberségünket – olvasható a bejegyzésben. Olah és csapata, amely az Anthropic Claude-hoz hasonló MI-rendszerek viselkedésének megértésén dolgozik, ugyanakkor nem bízna semmit a véletlenre, és rendszeresen szervez zártkörű találkozókat a világ minden tájáról érkező vallástudósoknak, hogy meggyőzze őket az MI-modellek emberi érzésekhez hasonló folyamatairól s arról, hogy többek egyszerű szoftvereknél – írja a New York Times.

Mivel az Anthropic nem válaszolt a lap kérdéseire, mindenki eldöntheti saját maga, hogy a társaság vezetőinek miért olyan fontos az egyházak támogatása a fixa ideájukhoz. Érdemes lehet azonban megemlíteni, hogy az OnenAI-nál és az Anthropicnél is megfordult tudós, Jacob Coxon nagy vihart kavart figyelmeztetésének egyik érdekes része a két vállalat különbsége, amit nagyjából úgy lehet hétköznapi nyelvre fordítani, hogy mindkét helyen másképpen elborultak. Szerinte az OpenAI-nál tényleg nem látják át a valós civilizációs kockázatokat (a cég vezérigazgatója éppen most nyilatkozott róla, hogy a világnak el kell fogadnia "néhány rossz dolgot" a fejlődés érdekében), míg az Anthropic vezetőinek az a meggyőződésük, hogy kizárólag ők képesek felelősen gondozni az új technológiát.