Az EU-s képviselők meggyőző többséggel rábólintottak a sok oldalról vitatott új szabályozásra, amelytől a szerzői jogok magasabb szintű védelmét remélik.

Kedd délután az Európai Parlamentben (EP) leadott 348 igen szavazattal (274 ellenében) eldőlt, hogy megújul az Unió szerzői jogokkal kapcsolatos, a közel két évtizede érvényben lévő szabályrendszere. A lépésre a támogatók szerint a technológiai haladásra való reagálás és a szerzők, alkotók érdekeinek hatékonyabb érvényesítése miatt volt szükség. Az új rendelkezésektől azt várják, hogy az kellő védelmet biztosít majd a kontinens kreatív iparágának a nagy internetes óriásokkal szemben.

A kisebbeket védenék

Több év tárgyalás, alkudozás és előkészítést követően idén februárban sikerült véglegesen megállapodni a tagállamok képviselőinek arról, hogy végül milyen formában bocsássák végső szavazásra a módosításokat. A közelgő európai választásokra tekintettel viszonylag gyorsan őröltek az uniós malmok, és a mai szavazást követően már csak a tagállamokon a sor, hogy mindezt a nemzeti szabályok szintjére is átültessék. Utóbbira két évük lesz.

A változtatások között szerepel például az, hogy az internetes vállalatoknak a jelenleginél többet kell fizetni a felhasznált tartalmak után a művészeknek, a zenészeknek és a hírszolgáltatóknak. Ugyan a cikkek rövid idézése nem minősül jogsértésnek, de a megállapodásba garanciát is építettek azért, hogy a hírgyűjtő oldalak ne élhessenek vissza ezzel az engedménnyel. Hírrészlet továbbra is megjelenhet például a Google News listáján vagy a Facebookon, de csak akkor, ha "nagyon rövid".

A kisebb platformokra és a startup cégekre ellenben enyhébb előírások vonatkoznának, mint a nagy internetes gigászokra, ezzel is támogatva azokat az egyenlőtlen küzdelemben. Ugyanakkor a Wikipediához hasonló, nem kereskedelmi célú oldalak automatikusan kívül esnének a szerzői jogi szabályzásnak alávetett tartalmak körén.

Nem mindenkinek tetszik

Bár a szavazás viszonylag kényelmes többséggel dőlt el, azért az az arányokból is látszik, hogy magában az EP-ben sem volt teljes az egyetértés az ügyben. A legnagyobb problémát a szabályozás által elrendelt szűrés technológiai megvalósítása jelenti. Ezt sokan, többek között a német szövetségi adatvédelmi biztos is csak az automatán működő algoritmusok bevetésével tartják megvalósíthatónak, ám a mesterséges intelligencia egyelőre messze van attól, hogy felismerje, mely esetekben történt jogtalan felhasználás. Például egy törvényeknek teljesen megfelelő paródiánál felhasznált tartalmat is simán kivágna a robot, ami amellett, hogy nyilvánvaló hiba, káros az internet szabadságára nézve. A szövegezés ugyanakkor kivonja a szigorítás hatálya alól a mémeket és gifeket.

A téma egy másik vetülete, hogy a kisebb cégek ilyen szűrőket nem tudnak majd fejleszteni. Az előírások betartására tehát nincs más módjuk, mint pont azokhoz az internetes óriásokhoz fordulni, akik a rendelkezésükre álló mérhetetlen erőforrásokra támaszkodva amúgy is megoldják ezt házon belül. Így viszont nemhogy javulni nem fognak az erőviszonyok, hanem még kiszolgáltatottabbá válhatnak a kicsik a nagyokkal szemben - véli például az EP zöldpárti frakciója.

Azért annyira a Google sem örül, mert a szavazást követően a cég azonnal sajnálkozó nyilatkozattal reagált. Álláspontjuk szerint az elfogadott reformok többek között jogi bizonytalanságot szülnek.

Piaci hírek

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.