A dél-koreai nemzeti hírszerző szolgálat március elején számolt be róla, hogy észak-koreai hekkercsoportok törhettek be legalább két, csipgyártó berendezéseket szállító vállalat rendszereibe. Kedden pedig a rendőrség közölte, hogy az észai hekkerek több mint egy éve "teljes körű kibertámadásokat" hajtanak végre dél-koreai védelmi beszállítók ellen, technikai adatokat zsákmányolva azok belső hálózataiból. A rendőrség nem nevezte meg az érintett cégeket és a kiszivárgott adatok pontos jellegét.

A Reuters riportja alapján az észak-koreai hírszerző apparátushoz köthető csoportok (Lazarus, Kimsuky, Andariel) közvetlenül vagy a velük együttműködő alvállalkozókon keresztül rosszindulatú kódokat telepítettek a védelmi cégek rendszereibe. A rendőrség a hírszerzéssel és a magánszektorból érkező szakértőkkel együttműködve követte a támadók tevékenységét, azonosítva őket az IP-címek, a jelek átirányítási architektúrája és az általuk felhasznált rosszindulatú programok aláírásai alapján.

A hírügynökség részletesebben is ismertet egy 2022 novemberéig visszavezetett ügyet, amelynek során a hekkerek egy kódot telepítettek a kiszemelt vállalat nyilvános hálózatába. Ezzel később sikerült megfertőzniük az intranetet is, amikor az annak védelméért felelős biztonsági programot ideiglenesen lekapcsolták egy hálózati teszt miatt, emellett kihasználták az alvállalkozók alkalmazottainak felkészületlenségét is, akik ugyanazt a jelszót használták privát és hivatalos emailfiókjukhoz.

Semmittevéssel biztosan nem vádolhatók

Az észak-koreai hekkercsoportok korábban már behatoltak dél-koreai pénzintézetek és hírügynökségek rendszereibe, sőt 2014-ben egy jelentős biztonsági rést kihasznáva egy atomerőmű informatikai rendszerébe is behatoltak. Ezen túl észak-koreai hackerek állhatnak több nagyszabású kriptovaluta-lopás, illetve kínai szerencsejáték-oldalak üzemeltetése mögött is, ahogy a diktatúra évek óta próbál mindenféle módszerrel forrásokhoz jutni nukleáris- és rakétaprogramjának finanszírozására.

Az elmúlt években többször az is rendszeresen felmerül, hogy északi informatikusok távmunkával keresik meg a pénzt szeretett vezetőjük háborúsdijára: álnéven helyezkednek el akár nyugati cégeknél is, a fizetésüket pedig egyenesen az államnak utalják. Az Észak-Koreával foglalkozó 38 North éppen tegnap számolt be róla, hogy a nemzetközi szankciók ellenére ottani animátorok segíthettek népszerű televíziós rajzfilmek létrehozásában külföldi stúdióknak, így az Amazonnak vagy az HBO Maxnek is.