A keddi konferencia bevezetőjében Bellák Zoltán, a EuroCloud Magyarország Egyesület elnöke emlékeztetett rá, hogy már a tavalyi rendezvényen kitűzték a célt, Budapest legyen Európa egyik cloud fellegvára. Az ambíciózus cél szellemében rendezték meg az idei eseményt is. Az előadások egy része épp azzal foglalkozott, hogy miként is lehetne ezt a víziót megvalósítani: hogyan lehet a fővároshoz kötődő technológiai ökorendszert építeni, valamint hatékony szabályozási és üzleti környezetet teremteni hozzá.
Az elnök szerint a cloud lehet az informatika válasza a válságra és az új kihívásokra. És hogy mi várhat még ránk? Bellák szerint 10-15 év múlva az internet és az informatikai szolgáltatások mindenki számára elérhetőek lesznek, kérdés azonban, hogy mire fogjuk akkor használni a technológiát. Ennek a jövőnek a kitalálásában fontos szerepet játszanak a startup cégek, melyek már most is szép számmal vannak, de vigyázni kell arra, hogy itthon is maradjanak.
Angyalok az iparban
A start-up cégből indult mára angyal befektetővé vált Szőke Márton, három kategóriát különböztet meg a cloudra építő induló vállalkozásoknál , az üzleti szoftverekkel, a lakossági szolgáltatásokkal és a cloudhoz szükséges hardverekkel foglalkozókat. A jövőben mindegyiküknél elsősorban az számít, hogy tudnak-e a termékükhöz elegendő tömeget teremteni. Emiatt ismét fontosabb szerephez jut majd a PR és a marketing.

Christopher Laska, a Telenor Magyarország vezérigazgatója arról beszélt, miért is lehetnek egyben ideális cloudszolgáltatók a mobiloperátorok. A cégnél jelenleg is több cloud fejlesztésen dolgoznak,amelyek közül néhány pár hónapon belül jöhet ki a piacra.
Mátrai Géza a világ vezető cloudszolgáltatójának számító Salesforce.com régiós értékesítési igazgatója úgy véli, hogy Magyarországon még nem alakult ki klasszikus felhőpiac, csak részpiacok vannak, amelyek elszigetelve működnek egymástól. Magyarország követő szerepet játszik ezen a téren.
Mitől nyílnak a pénztárcák
A konferencia egyik legérdekesebb előadását Hild Imre, a közép-európai startaupok amerikai piacra vitelét célul kitűző iCatapult vezérigazgatója, tartotta. (Az iCatapult alapításáról és célkitűzéseiről itt írtunk részeletesebben.)
Hild részeletesen összehasonlította a üzleti agyalok és a kockázati tőkebefektető társaságok közti bevonásával járó előnyöket. Mint mondta, bár a kockázati tőkebefektető társaságok nagyságrendekkel nagyobb befektetésekben gondolkodnak, és hosszabb megtérülési időszakkal számolnak mint az angyal befektetők, mégis utóbbiak kínálhatnak előnyösebb lehetőségeket egy startupnak. Mindenekelőtt azért, mert egy angyal befektető a kockázati befektető társaságokkal szemben nemcsak pénzt, hanem legtöbbször komoly iparági szakmai és piacismeretet, kiterjedt kapcsolati rendszert hozhat a startuphoz. Ez egyrészt személyes elköteleződést jelent az adott startup mellett, másrészt olyan menedzsment tudást is hoz az induló céghez, amely a legtöbb startupnál az egyik legnagyobb hiánycikk.
Hild felsorolt néhány fontos szempontot is, hogy mi a fontos egy üzleti befektetőnek. Mint mondta, a befektetők elsősorban jó üzleti tervet, sőt egy életképes üzleti modellt várnak. Ebben kiemlt jelentősége van annak, hogy az adott startupnak mindig a világpiacot kell megcéloznia. Egyetlen életképes jelszó van ma az informatikai startupoknál: Global first! – mondta Hild. Azt a modellt nem tartja életképesnek, ha egy induló vállalkozás először egy nemzeti piacot, aztán sok nemzeti piacot és végül a világpiacot akarja meghódítani. Ebből következik az is, hogy as befektetők elsősorban olyan innovációkat szeretnek támogatni, melyek a világpiacon is életképesek.
Az üzleti modell életképességének megítélésénél szempont az is, hogy milyen csatornákon értékesíti a cég a termékét. A közvetlen értékesítés elengedhetetlen, és az óriási előny egy befektető szemében, ha a startup fel tud mutatni olyan ügyfelet, amely kétszer is vásárolt tőle, tehát legalább egy komolyabb ügyfelében ki tudott alakítani elkötelezettséget a terméke iránt.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?