
Van már software-defined networkünk, software-defined storage-unk, infrastructure-ünk… Miért ne lehetne software-defined vehicle (SDV)? A Subaru így nevezi azt az új prototípusát, amit – vagy valami hozzá hasonlót – a tervek szerint az évtized végétől fog gyártani, derül ki a Nikkei Asia beszámolójából.
Az már más kérdés, hogy amit a japán gyártó SDV-nek nevez, az voltaképpen a Teslától a Volkswagenen át a Hyundaig már vagy 10 éve működik, és over-the-air frissítésnek hívják. A fejlett vezetéstámogató rendszerek amúgy is megkövetelik az adatkapcsolatot a jármű és valamilyen (felhős) háttérrendszer között, amely a különböző adatforrásokból származó információkat gyorsan képes feldolgozni és továbbítani a járműnek.
Átfogó transzformációra készülnek
Az SDV valószínűleg csak valamiféle jól csengő hívószó akart lenni. A lényeg ugyanis valahol máshol van: a gyártó azt tervezi, hogy növeli a digitális tervezés és tesztelés szerepét az új modellek kialakításánál. A lépéstől azt várják, hogy akár 40 százalékkal is csökkenthető lesz az új modellek fejlesztési ciklusa.
Már az is nagy változás, hogy az SDV-khez a Subaru házon belül fejleszt elektronikus vezérlőegységeket (electronic control unit, ECU), amelyeket a szintén saját fejlesztésű EyeSight vezetéstámogató rendszerével is integrál. Az ECU központi csipjének a tervezést is igyekszik a lehetőségekhez képest felügyelni: ez egyelőre az AMD-vel közös csiptervezést jelent. A két vállalat olyan kontroller egységeket fejleszt, melyek támogatják az over-the-air szoftverfrissítést. Vatamori Takatomo ügyvezető igazgató azt nyilatkozta, hogy így tudnak olyan, megfizethető árú járműveket piacra dobni, melyek folyamatosan naprakészen tarthatók.
Az iparág szempontjából azonban valószínűleg érdekesebb a fejlesztési folyamatainak átszervezése. Hagyományosan a prototípusgyártás, a tervezés, a tesztelés és a tömeggyártás lineárisan követték egymást. A Subaru szeretné a folyamatok egy részét párhuzamosítani, hogy több idő jusson a sorozatgyártásba küldött típusok teljesítményének és a minőségének a finomítására.
Ennek már most is vannak eredményei, állítja a gyártó: sikerült például lefelezni egy elektromos jármű fejlesztésének első kétéves szakaszát úgy, hogy a digitális fókuszú fejlesztési megközelítéssel még a dizájn digitális finomítására is jutott idő.
A fejlesztési fázisok párhuzamosításához igazítják a fejlesztőrészleg struktúráját. A hagyományos lineáris folyamatban az új modellel kapcsolatos teljes felelősség is egyik csapatról a másikra szállt. Az új struktúrában viszont minden érdekelt csapat – pl. karosszéria- és motortervezők, a sorozatgyártás előkészítéséért felelős csapatok és a beszállítók – mindig ugyanazokból a kulcsinformációkból dolgozik. Így azonnal lehet látni minden felmerülő problémának az összes aspektusát.
A Toyotával közösen, de függetlenül
A Subaru egyelőre a Toyota Motorral közösen fejlesztett elektromos modelleket gyárt. Az új módszerrel készült saját típusok 2028 után érkezhetnek. Úgy tűnik, a közös modellfejlesztés csak a vasakra terjed ki. A Toyota fejlesztési platformját, az Arenét nem veszi át a Subaru annak ellenére, hogy a Toyota 21 százalékos részesedéssel rendelkezik a vállalatban.
Vatamori úgy összegezte a terveiket, hogy vannak dolgok, amiket el kell tanulniuk a kínai autógyártóktól és az olyan iparági szereplőktől, mint a Tesla.
(Illusztráció: subaru.com)
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?