A Stockholmi Egyetem és a Hongkongi Egyetem kutatóinak nemrég közölt tanulmánya ismét megerősítette, hogy a generatív mesterséges intelligencia mértéktelen használata hogyan rombolja a diákok teljesítményét. A közel 27 ezer, 12-18 éves kínai diákot 30 hónapon át követő kutatásból kiderült, hogy a tanulóknak már 80 százaléka használ olyan MI-modelleket, mint a DeepSeek vagy a ByteDance Doubao, a fennmaradó 20 százalék pedig kontrollcsoportként működött a vizsgálatok során. Az eredmények két dolgot is világosan megmutattak: a mesterséges intelligencia alkalmazása 18 százalékkal növelte a házi feladatokra kapott pontszámokat és 30 százalékkal csökkentette a feladatok elvégzéséhez szükséges időt, azonban aki ráállt erre a vonalra, az 6 hónapon belül már 20 százalékkal gyengébb eredményeket ért el a havi számonkérések során, mint azok a társai, akik nem használtak MI-asszisztenseket.

A nagy téttel bíró felvételi vizsgák esetében a különbség még látványosabb volt: a mesterséges intelligenciára támaszkodó tanulók két év elteltével átlagosan 24 százalékkal maradtak el a többiektől a társadalom- vagy természettudományos, illetve a nyelvi tárgyakban. Mint kiderült, az eredmények romlása párhuzamosan jelenik meg a házi feladatok "kiszervezésével" és a rájuk fordított idő csökkenésével, miután azoknak az MI-felhasználóknak nem romlottak ilyen ütemben az eredményeik, akik nem foglalkoztak kevesebbet a leckéjükkel. A technológia hozzáférhetősége tehát felborította azt a hagyományos hiedelmet, hogy aki elvégzi és jó jegyeket kap a házi feladataira, az általában jól teljesít a vizsgákon is. Mindez persze nem váratlan dolog, ha azokat a beszámolókat nézzük, amelyek szerint egyre gyakrabban mutatnak gyanúsan nagy különbségeket az otthoni vagy írásbeli és a személyes, szóbeli számonkérések.

Madagaszkár ellen nem véd

A Futurism összeállítása ezzel kapcsolatban más kutatásokat is idéz a mesterséges intelligencia kognitív hatásairól a tanulásban: korábban mi is beszámoltunk például az MIT eredményeiről, amelyek szerint a ChatGPT-t esszéírásra használó diákok alacsonyabb agyi aktivitást mutatnak a kreativitásért felelős területeken, ráadásul az MI-használók 83 százaléka még idézni is képtelen a saját nevén leadott friss írásokból. Más tanulmányok ugyancsak kimutatták, hogy a mesterséges intelligencia túlhasználata rontja a kritikai gondolkodást, sőt összefüggésbe hozható a memóriavesztéssel is. A Futurism ehhez hozzáteszi, hogy a fenti megállapítások még tovább erősíti az aggodalmakat az Mi szerepéről az osztályzatok elinflálásában: egyes statisztikák akár 30 százalékos javulásról szólnak a ChatGPT megjelenése óta azokon a területeken, amelyek leginkább kitettek az MI-vel támogatott ügyeskedésnek.

A csalásokra egyébként meglehetősen egyszerű lehet fényt deríteni, ha valaki az MI-használat első számú motívumából, a kényelmességből indul ki. Ugyancsak a Futurism számolt be nemrégiben a Mississippi állambeli Alcorn State University történelemtanárának kísérletéről, aki a szöveges állományban kiosztott feladatokban fehér alapon fehér betűkkel egy utasítást is ott hagyott a mesterséges intelligenciának, hogy az ipari forradalomról szóló dolgozatba írjon bele valami hülyeséget Madagaszkárról. A tanár 35 diákja közül 32 bukott meg olyan módon, hogy egyszerűen csak bemásolta a feladatot egy chatbotnak, a kapott választ visszamásolta a dolgozatba, és még arra sem vette a fáradságot, hogy elolvassa a kimenetet. Így aztán fel sem tűnt senkinek, ha a technológia társadalmi hatásairól szóló szövegben olyasmi szerepelt, mint hogy "Madagaszkár oldalra sodródik a délutánban".