A Magyar Telekom csütörtökön tette közzé az idei harmadik negyedévre vonatkozó konszolidált pénzügyi eredményeit, amlyekből kiderül, hogy a társaság a tavalyi 150,1 milliárd forintról 158,3 milliárdra növelte bevételeit. Az 5,4 százalékos növekedés elsősorban az energiaszolgáltatásnak, illetve az IT és rendszerintegrációs szegmens mellett a megnövekedett készülékértékesítésnek köszönhető.
Uniós projektek az IT bevételek megugrása mögött
A társaság eredménymutatói közül az EBITDA 8,2 százalékkal 56,6 milliárd forintról 51,9 milliárd forintra olvadt, elsősorban az egyéb működési bevételek 6,2 milliárd forintos csökkenése következtében. A tavalyi eredménymutatót egy macedón ingatlantranzakcióból származó 3,7 milliárd forintos, valamint a Pro-M értékesítéséből származóan 1,6 milliárd forintos nyereség javította. Az egy részvényre jutó nettó eredmény is elmaradt az előző évitől, 14,8 milliárd forint helyett 9,3 milliárd forint lett, elsősorban az alacsonyabb adózás előtti eredmény miatt.
Az informatikai bevételek megugrása elsősorban az ebben időszakban zárult, uniós támogatású közlekedési és egészségügyi projekteknek tulajdonítható, amelyekben az ágazatot lefedő T-Systems fő- és alvállalkozóként egyaránt részt vett – tudtuk meg Szabó Jánostól, a Magyar Telekom pénzügyi vezérigazgatóhelyettesétől.
A CAPEX-et a frekvenciadíjak növelték
A beruházásra fordított összeg (CAPEX) az év első kilenc hónapjában 70,9 milliárd forintról 117,4 milliárd forintra nőtt, benne a harmadik negyedévben a meglévő frekvenciákért Magyarországon kifizetett 38,0 milliárd forintos licenc-meghosszabbítási díjjal, illetve a macedón leánycég 3,1 milliárdos 4G licencdíjával. Nagyjából 17 milliárdos plusz kiadást jelentett a licencekhez kapcsolódó éves díjak tőkésítése is. Ezek figyelembe vétele nélkül a beruházási összeg 60 milliárd forintról 59,1 milliárdra csökkent.

Christopher Mattheisen vezérigazgató optimizmusra okot adó, kedvező fejleményekről beszélt. Csökkent a magyarországi lakossági szegmensben a vezetékes hangszolgáltatások lemorzsolódása és az egy felhasználóra jutó átlagos bevétel (ARPU) esésének üteme, köszönhetően a készülékeket (pl. televíziókat), valamint gáz és áramszolgáltatást összekapcsoló ajánlatoknak. Mattheisen az energiaszolgáltatásból 46 milliárd forint körüli éves bevételre számít, a lakossági mobilpiacon pedig a verseny erősödését várja a korlátlan beszélgetést nyújtó díjcsomagok megjelenésétől.
Az év hátralévő részére a Telekom fenntartja a növekvő bevételekre és a 9-12 százalékkal csökkenő EBITDA-ra vonatkozó előrejelzéseit, megerősítve a frekvenciadíjak nélkül számított 5 százalékos csökkenést előirányzó CAPEX célkitűzését is.
Sok még a kérdés az újabb spektrumtender körül
Szabó János a negyedév egyik pozitív fejleményeként értékelte a frekvenciák sorsának rendezését, és jelezte: rajtra készen várják a második fordulót, amikor a digitális átállásból felszabaduló 800 MHz-es tartományra kerül sor. Sok azonban a bizonytalanság, legfőképpen a szolgáltatók költségeivel kapcsolatban. Ez jelenleg 120-150 milliárd körüli összegként van betervezve a Telekom jövő évi költségvetésbe, ám a végleges összeg nemcsak a beruházási keretet, hanem az osztalékterveket is komolyan érinti, akár 25 forint különbséget is hozhat.
A pénzügyi vezérigazgatóhelyettes elmondta, hogy a társaság akvizíciókban is érdekelt: az itthoni lehetőségek közül a kábelpiaci opciókat említette, ahol már eddig is több kisebb céget vásároltk fel. Ami a külpiaci potenciált illeti, sajtóértesülések szerint az éppen meghirdetés előtt álló szlovén távközlési cég lehet felvásárlási célpont a Deutsche Telekom és/vagy a leányvállalatai, így akár a Magyar Telekom számára is.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?