
Úgy fest, hogy a nagy mesterségesintelligencia-cégek tényleg az MI-ügynökök tömeges elterjedésére teszik fel a jövőjüket, miután az üzlet nyereségesé válása nehezen képzelhető el anélkül, hogy a világon mindenki rácsatlakozna az új technológiai szolgáltatásokra. A többé-kevésbé önálló munkavégzésre is képes MI-ágensek azonban a levelezéstől az online vásárlásig egy csomó olyan feladatot végeznének el az átlagos felhasználók helyett, ami tulajdonképpen eddig sem okozott nekik problémát, és az élénk fogyasztói kíváncsiság ellenére sem világos, hogy a többség miért áldozna időt és energiát az életének MI-központú újratervezésére – olvasható az Axios friss összeállításában.
A Meta Muse vagy az OpenAI dots ügynökök szeptemberi bemutatkozása kapcsán ugyanis hiába beszélnek a gyártók a mesterséges intelligenciával való együttműködés teljesen új módjáról, ha a privát felhasználásban nem a lesz jó hívószó a produktivitás. Az Axios által idézett felmérések azt mutatják, hogy a Meta, az OpenAI vagy éppen a Microsoft (Copilot / Autopilot) hazai piacán a szűk többség még MI-chatbotokat sem használ, elsősorban az adatvédelemmel kapcsolatos aggályai miatt. Ilyen körülmények között kellene villámgyors karriert befutniuk a vicces kis avatárokkal érkező MI-ágenseknek, amelyeknek nincs sok értelmük, ha nem kapnak hozzáférést a felhasználók digitális életéhez.
Hasonló a hasonlót szereti
A cikk a Thales nemzetközi kutatására is hivatkozik, amelynek alapján a válaszadók mindössze 13 százaléka hagyná, hogy egy mesterséges intelligenciával működő asszisztens az e-mail-fiókjában mászkáljon, és ennél is kevesebben engednék, hogy az MI-ügynökök pénzt utaljanak a számlájukról – a legtöbben ráadásul úgy tartják elképzelhetőnek a dolgot, hogy az MI-ügynökök ne indíthassanak jóváhagyás nélkül 25 dollárnál értékesebb tranzakciókat. Bár azt az Axios is hangsúlyozza, hogy az MI felhasználása valós és relataíve széleskörű, a felmérések szerint ugyanennyire felszínes is, emellett értelemszeren erősen korlátozódik a fehérgalléros, technológiához kapcsolódó munkakörökre.
Mivel a mesterséges intelligencia jelenleg "képernyőkön dolgozik, és nem tud teherautót vezetni vagy vért venni", várhatóan az MI-ügynökök tényleges alkalmazói is nagyon hasonlítanak majd az ágensek fejlesztőire. Sőt a lap még olyan statisztikát is idéz, amelynek értelmében a 100 ezer dollár feletti jövedelemmel rendelkező amerikai háztartásokban lényegesen nagyobb valószínűséggel használnak MI-t, mint az 50 ezer dollár alattiakban, vagyis az elsődleges célcsoport tagjainak "több pénze van, mint ideje". Mindez abba az irányba mutat, hogy az ügynöki MI is azoknak a körében lehet sikeres, akiket elárasztanak a Google Naptár értesítései – ez pedig a mindenkitől még nagyon messze van.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?