A Microsoft volt tavaly szeptemberben az első, majd követte az Amazon és az Alphabet-Google is: mindhárom vállalat kártalanítja ügyfeleit, ha azok mesterségesintelligencia-modelljei miatt szabadalmi jogsértési ügybe keverednének.

A Financial Timesnak nyilatkozó szakértők viszont arra figyelmeztetnek, hogy a felelősségátvállalás érvényessége korlátozott. Minden MI-használó vállalatnak azt javasolják, hogy tanulmányozzák alaposan a felelősségvállalási záradékokat, és a leszűrt következtetések érvényesítsék a MI-használattal kapcsolatos folyamataikban.

A felelősségvállalási záradékra azért is van szükség, mert a generatív algoritmusok emberhez hasonló módon hoznak létre szövegeket, képeket, sőt programkódokat, ám ehhez elképesztő mennyiségű, emberek által létrehozott szöveg, kép és programkód segítségével kellett (és kell folyamatosan) azokat kiképezni. Ez a helyzet sokak szerint a szerzői jogi perek melegágya.

A perek egy része valós problémára világít rá, de a szerzői jogi trollok is szépen megélnek majd. A befektetők pedig, aggódhatnak, ha nagy tétben fogadtak MI-fejlesztő startupokra.

Meddig terjed a fejlesztő felelőssége?

A Financial Times szakértőkkel megvizsgáltatta az Amazon, a Google és a Microsoft kártérítési záradékát. Az elemzések nem hoztak nagy meglepetést. A záradékok látványosan bizalmat akarnak ébreszteni a felhasználóban. Az MI biztonságával, megbízhatóságával – és az esetleges szerzői jogi kockázataival – kapcsolatos problémákkal szinte mindenki találkozott, így a kártérítési ajánlatot könnyű volt "eladni" a biztonság egy újabb rétegeként.

Fontos azonban az is, hogy a felhasználók tisztában legyenek a felelősségvállalás korlátaival, figyelmeztetnek a szakértők. A cégek ugyanis érthető módon kizárólag a saját felügyeletük mellett kifejlesztett modellek használatára vállalnak garanciát.

Nem terjed ki például még azokra a modellekre sem, melyeknek a fejlesztését adott big tech nagy összegekkel támogatja, és esetleg saját platformján is elérhetővé teszi. Ez vonatkozik például a legjelentősebb OpenAI-konkurensként számon tartott Anthropic algoritmusaira is. Az Amazon felelősségvállalása csak a Titan nevű modellje, valamint az egyéb MI-alkalmazásai által előállított tartalmakra vonatkozik. A Microsoft szintén csak a saját modelljeihez (valamint a termékeibe épített OpenAI-modellekhez) nyújt védelmet.

A Google azokért a modelljeiért már nem vállal garanciát, amelyeket az ügyfelek belső vállalati adatok felhasználásával finomhangoltak, míg a Microsoft igen. Az Amazon is a Microsofthoz hasonló elvet követ a testre szabott Titan modelleknél, ám ha az állítólagos jogsértés a finomhangolásnak köszönhető, a garancia érvényét veszti.

Személyre szabott megállapodások is lehetnek

A három big tech kártérítési irányelvei láthatólag nagyon hasonlóak. Ezek azonban csak az általános felhasználás kereteit fedik le. A vállalatoktól származó belső információk szerint azonban az ügyfelek kialkudhatnak majd egyedi, személyre szabott feltételeket. Utóbbira azonban még nincs általános gyakorlata egyik szolgáltatónak sem.

A jogászok álláspontja egyébként az, hogy a generatív MI felhasználóival szemben indított pereket nehéz lesz megnyerni. Az amerikai gazdasági lap cikke felidéz egy ottani bírósági ítéletet, amikor a bíró elutasította a Stability AI, a DeviantArt és a Midjourney elleni szerzői jogi keresetet, mert szerinte 1. nem hihető, hogy az eszközök minden általuk létrehozott kép generálásakor szerzői jog védelme alatt álló képekre támaszkodtak; 2. a szerzői jog megsértése akkor állna fenn, ha az MI generálta képekről bebizonyítható, hogy erősen hasonlít a szerzői joggal védett képekre.