A Meta, az X és a LinkedIn is fellebbezett az eddig példa nélküli olasz áfakövetelés ellen, ami a Reuters beszámolója alapján nem csak a konkrét összegekről szól, hanem a komplett uniós adópolitikára is befolyással lehet. A hírügynökség bennfentes forrásai szerint Olaszországnak nem sikerült megegyezésre jutnia a technológiai vállalatokkal, ami egy teljes körű adóügyi bírósági eljárás megindításához vezetett, és egy szélesebb körű megközelítés kialakításához vezetett a közösségi hálózatok szolgáltatásaihoz való hozzáférést illetően.

A dolog lényege, hogy az olasz adóhatóság szerint a fenti platformokon történő ingyenes regisztrációt is adóköteles tranzakciónak kell tekinteni, mivel ezek egy felhasználói fiókot biztosítanak a felhasználó személyes adataiért cserébe. A Reutersnek nyilatkozó szakértők szerint ez a megközelítés szinte minden vállalatot érinthet majd a légitársaságoktól a szupermarketeken át a kiadókig, amelyek weboldalaikon például sütik elfogadásához kötik az ingyenes szolgáltatásokhoz való hozzáférést, és később akár ki is kiterjeszthetik az EU egészére.

Ebből is lehet egy Nagy, Gyönyörű Törvény

Bár maga az Európai Unió nem vet ki adókat, hiszen ez a tevékenység ez az egyes tagállamok hatáskörébe tartozik, az egységes piac zökkenőmentes működése érdekében olyan harmonizált rendszert vezetett be, amit minden tagállamnak alkalmaznia kell. A Reuters forrásai arról számoltak be, hogy Olaszország állásfoglalást kér majd az Európai Bizottság évente kétszer ülésező áfa-bizottságától az ottani adóhatóság konkrét kérdéseit illetően, ami nem lesz ugyan kötelező érvényű, de adott esetben véget vethet az olaszországi eljárásoknak.

Ami a konkrét számokat illeti, Olaszország 887,6 millió eurót követel a Metától, 12,5 millió eurót az X-től és mintegy 140 millió eurót a LinkedIntől – olvasható a hírügynökség jelentésében. A kérdés különösen érzékeny az Unió és az amerikai kormányzat, illetve a nagy a merikai technvállalatok közötti kereskedelmi feszültségek miatt. Nemrég derült ki, hogy a Meta a kilátásba helyezett bírságok ellenére sem finomít pay-or-consent (fizetés vagy beleegyezés) modelljén, arra hivatkozva, hogy az EB "diszkriminálja üzleti modelljét".