Úgy tűnik, vége a kötelezően ingyenes kattintásoknak, még keresőóriás fő kritikusa is tapsikol örömében.

A Google „first click free” (az első kattintás ingyenes) programja már közel egy évtizede kényszeríti rá a kiadókat, hogy a keresőtalálatok között listázott, fizetési fal (paywall) mögül érketző tartalomhoz az első továbbkattintásig ingyenes hozzáférést biztosítsanak – legalábbis ha értékelhető helyen akarnak szerepelni a Google találati listáján. Ez a keresőszolgáltató szerint kölcsönös előnyökkel jár, hiszen a kiadók a fizetős tartalmakra sem veszítik el a keresőforgalmat, a Google pedig zavartalanul végezheti a fizetős oldalak indexelését.

Nem működtek az ingyen kattintások

A kölcsönös előnyök persze nem jelentik, hogy választható előnyökről van szó, hiszen aki fizetési fal mögé pakolja bizonyos anyagait, de nem biztosítja oldalain a first click free elv általános érvényesülését, az könnyen a keresőtalálatok négyszázhetvenedik oldalán találja magát, közvetlenül a mozambiki nagykövetség sporthírei mögött. A Net Applications szeptemberi adatai szerint a Google globális keresőpiaci részesedése közel 80 százalékos, mások pedig még ennél is magasabb arányokat mérnek.

Régóta nyilvánvaló, hogy a Google gyakorlata erős hendikepet jelent a paywall megoldásokkal való kísérletezésben. Nem beszélve arról, hogy esetenként a fizetési falakat megkerülő segédprogramok éppen azt használják ki, hogy a hivatkozó és a felhasználói ágens megbütykölésével férjenek hozzá a tartalmakhoz, letörölve a gépekre telepített sütiket is.

A News Corp, a The Wall Street Journalt is kiadó médiabirodalom két éve már az Európai Bizottsághoz is panasszal fordult a Google üzleti gyakorlatával kapcsolatban. Ebben a társaság egyebek mellett azt kifogásolja, hogy a cég keresőszolgáltatása azzal a módszerrel tartja fent dominanciáját, hogy a kiadók jogvédett tartalmainak begyűjtésével és másolásával, illetve az így nyert szövegtöredékekkel gazdagítja keresőtalálatait. A panasz az európai tartalomipari szereplők részéről is támogatásra talált. A német Axel Springer elnöke egy 2014-es nyílt levelében egyenesen úgy fogalmazott: a kiadók már félnek a Google-től.

Ideje volt már engedni a szorításon

A kiadók hosszú ideje zajló polémiája a jelek szerint most érte el célját: a Google bejelentette, hogy a keresőtalálatok rangsorolásánál nem veszi figyelembe, hogy az adott kiadó vagy weboldal mennyi és milyen ingyenes tartalmat szolgáltat, vagy szolgáltat-e ilyet egyáltalán. Mindezt az elsők között éppen a News Corp. vezérigazgatója, Robert Thomson üdvözölte, aki szerint a tartalomelőállítási ökoszisztéma ezzel gyökeresen megváltozik, és lehetővé válik a koherens, működőképes előfizetési modellek felállítása.

A bevételmegosztási modellekről egyelőre nem szól a fáma, de a Google illetékes alelnökének ígérete szerint az óriásvállalat nagyvonalú modellt dolgoz ki erre is. A vállalat korábbi hírek szerint nem csak a kiadók számára előnyösebb forgalomirányítási megoldásokkal, hanem fizetési szolgáltatással is készül, a tervektől belelkesült Thomson pedig már egyenesen arról beszélt, hogy a változások nyomán "az internet inflexiós pontját" jön majd létre.

A lépés magyarázata, hogy a tartalom a Google üzletének szempontjából is egyre fontosabb, így minőség, a kereshetőség és a megfelelő technikai feltételek ma már felülírják a mennyiségi szempontokat. Bár az online hirdetési piac jelentős részét (az Egyesült Államokban például az eMarketer adatai szerint több mint 40 százalékát) a Google fölözi le, a tartalmat mégsem a keresőszolgáltató állítja elő, így hosszabb távon tényleg nem tűnik jó ötletnek, ha megfojtja az online tartalomgyártó műhelyeket. Nem véletlen, hogy az online tartalom másik legjelentősebb disztribúciós csatornája, a Facebook is éppen hasonló irányba mozdul.

Közösség & HR

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.